Bahama-szigetek
Bahama-szigetek vagy Lukaji-.szigetek. Több mint 600 szigetés szigetkéből (pontosan: 29 nagyobb, 661 cayes vagyis sziklás szigetke és 2387 zátony) álló szigetcsoport, amely 1300 km. hoszszúságban Florida keleti végétől Haitiig az É-i szél. 27 és 20° közt nyúlik el; az angolok birtoka. A B. korallépítmények, keskenyek és 2 m.-nél csak ritkán magasabbak; belsejöket meszes és homokos föld takarja. A szigetcsoport 5-10 m. magasan vizzel borított fensíkon áll, mely csaknem függőlegesen ereszkedik le 3-4000 méter mélységre. E háromszögalaku fensíkot Kubától a régi Bahama-csatorna, Floridától a Bemini vagyis Florida szoros választja el. Délnyugari részén, a Nagy-Bahama-zátonyon a főbb szigetek: a hoszszúkás termékeny Long Island, a Greatés Little Exuma, a félhold alakú ananászairól hires Eleuthera, Neu-Providense Nassauval, a fő kereskedö helylyel, és Andros. ÉNy-on van Bemim és Great Isaac. melynek nehezen hozzáférhető partjain óriási világító-torony áll. A szigetcsoport É-i részében a Providence-csatorna által elválasztott Kis-Bahama zátonyon állanak: Great-Bahama, Great-Abaco v. Lucaya és Little-Abaco. A nagy zátony DK-i részén a jelentékenyebb szigetek: a Crooked Islands. a Mariguana, a Great Inagua, a Caicos és a Turk-szigetek; a keleti részen Cat Island és Watling's Island; ez utóbbit tartják legtöbben Kolumbus San Salvadorjának. A szigeteken, a sziklás talaj miatt források, patakok nincsenek; a lakosok ugy tesznek szert ivóvizre, hogy ciszternákban összegyüjtik az esővizet. A szigetek jó része lakatlan, bár klimájuk egészséges. A 14535 km2 területet elfoglaló szigetcsoporton 43,520, közte 6500 fehér ember lakik; ezek főképen földmüveléssel (kukoricát, jamszt, batatákat, ananászt, déli gyümölcsöket dohányt, kókuszdiót termesztenek) a bajóromok kiszedésével és szivacsgyüjtéssel (a B. közt nagyon veszélyes a hajózás) foglalkoznak. A kormány élén angol kormányzó áll; a törvényhozó testületnek 30 tagja van. A kivitel értéke (1888) 122.000, a bevitelé 190,000 font sterling volt, A B. sz: ek a XVII. században még lakatlanok voltak, mert az őslakosságot már a spanyolok kipusztitották. Az angolok az alsó gyarmatot 1629, New-Providence-en alapították; a szigetcsoport többször cserélt urat; az 1783-ki versaillesi béke véglegesen az angoloknak itélte oda. L. Bacot: The Bahamas. London 1869.
