Bajnok
Bajnok, szláv eredetü szó, mely mint személynév is használatban volt nálunk az Árpádok korában. Igy 1218-ból ismerjük Boynoch ispánt (Árp. uj okl. I. 162.); ugyanebben az időtájban említi a Váradi Regestrum (Endlicher: Mon. Arp: 709 I. 275. sz.) a Vasvár falubeli Boynucot, ki a szatmári alispán előtt a sógorát, Tecust a felesége meggyilkolásáal vádolta. B. az a cím, a mely a legnagyobb kitüntetés az embersportban. Angolul champion; a németek a bajnokságot Meisterschaft-nak mondják.
A bajnoki címet a sportegyesületek adják. Magyarországon a Magyar Atlétikai Klub honosította meg a bajnokságot részint állami, részint egyleti aranyéremmel és aranyserleggel. Három egymásra következő viadalnál kell a versenyben elsőnek beérkezni a bajnoki cím elnyerésére. Aki először nyeri meg a bajnoki versenyt, az bajnokjelölt lesz, a második és a harmadik mérkőzésnél pedig védelmeznie kell a címet. A bajnok élethosziglan tiszteletbeli tagja a Klubnak. A. K.-on kivül más sportegyesületek is rendeznek bajnoki vemenyeket. Magyarországon csak amatőr bajnokok vannak.
Külföldön: Angliában, Amerikában, Ausztráliában professzionátusok is megszerezhetik a bajnoki címet. Gyakran rendeznek mérkőzéseket a világbajnokságért. Aki ezt megszerzi, folytonosan résen kell, hogy legyen, mert mihelyest kedve jön egy másik professzionátusnak az ő címére, és elég pénzt tud összeszedni a költségek fedezésére, kihívja a bajnokot s ez kénytelen a kihivást elfogadni és védelmezni címét, s ha a rövidebbet húzza, vége a dicsőségnek s a bajnokság átszáll a győzőre.
