Balázsfalva-Város
Balázsfalva-Város (Blasendorf, Blázsorás), n.-község Alsó-Fehérm. balázsfalvi j.-ban a Kis- és Nagy-Küküllő egybeömlésénél, (1891) 1415 oláh és magyar lak., a gyulafehérvár-fogarasi gör. kat, román érsek-metropolita, a B.-i esperesség, szentszék, káptalan, továbbá szolgabirói hivatal s járásbiróság székhelye; főpiacán áll az 1747. épült háromtornyu nagy székesegyház, vele szemben a diszes érseki palota, a káptalan, papnevelőintézet, tanítóképezde és főgimnázium épületei; van itt továbba Bazil-rendi zárda s csinos kertben az érseki kastély, melyben hajdan Apafi Mihály fejedelem gyakran tartózkodott. B. élénk hely, van két takarékpénztára, mezőgazdasági szeszgyára, jelentékeny marhavásárai s nagy forgalma és kereskedése. Van vasuti állomása, posta- és távirdahivatala és postatakarékpénztára. B.-t néhányszomszéd faluval együtt Zsigmond király megmentőjének, baróti Cséry Balázsnak ajándékozta, ki után különböző családok birták, mig végre Apafi halálával a kincstárra szállt. Később III. Károly a fogarasi gör. kat. püspöknek adományozta a B.-i uradalmat s mint ilyen szállott a jelenlegi érsekségre. 1687 jülius 4. itt irták alá Erdély visszahódolását az erdélyrészi követek lothaial Károly herceggel (Transactio lothaica). A község és a vasuti állomás közötti téren (Campu libertate) zendült fel az oláhság 1848. a magyar alkotmány ellen. B. ma is az erdélyi oláhok különös politikai tevékenységének központja. .
