Banda,
Banda, 1. kis szigetcsoport a Molukkokban, Amboina hollandi kerületben, Ceramtól DK-re, a déli szélesség 3°50' és 4°40' közt; néhány lakatlan szigetből és a következő lakott szigetekből áll: B. (a legnagyobb, hossza 20, szélessége 3 km.), B. Neira Pulo Ran, Pulo-Ai, Gunong-Api és Rozingain. Összes területük 44 km2. Mindannyian vulkanikusok, a Gunong-Api folytonosan működik; termékenységök nagy; különösen fontos termék a muszkát dio (Myristica moschata), amelynek termelését a hollandi kormány monopoliummá tette, csupán az ugynevezett «perkenienek» (parcella-tulajdonosok) termelhették; ez azonban 1860., illetőleg 1893 óta megszünt. A lakosság (8000) nagyobbára az ideszállított rabszolgák korcs utódaiból és khinaiakból áll. Főhely Nassau, B. Neira szigeten. A B. szigeteket Antonio de Abroa portugál hajós fedezte fel 1511-ben. A portugálokat (1599) a hollandok üzték el; Verhoeff admirálisuknak meggyilkolása arra birta öket, hogy a benszülötteket, alfurokat, teljesen kiirtsák, és a földeket a perkenierek közt kiosszák. 1796-1814 ideiglenesen angol kézben voltak.-2. B., Allahabad előindiai tartománynak distriktusa. Területe 7928 km2; lakóinak száma: 698,608. - 3. B., distriktus fővárosa, a Dsumna mellékfolyójának, a Kennek közelében, (1891) 28,974 lak., nagy, de rendetlenül épült város: 1802-ig külön fejedelemség fővárosa és egy radsah székhelye volt; ekkor a brit-indiai társaság tulajdonává lett. - 4. B.(Dar-), azon nyámnyámok lakta vidék neve Közép-Afrikában, amely Vadaitól és Dar-Rungától DK-re fekszik.
