Boltozat

Full text search

Boltozat, bolthajtás, bolt, egy oszlopokkal, pillérekkel v. fallal körített helyiség fölé kőből vagy téglából szerkesztett - ritkábban cementből öntött - födél. Minden B. tehát voltaképen két részből áll: 1. magából a bolthajtásból, 2. a B.-ot tartó szerkezeti alkotó részekből, vagyis a gyámoszlopokból, gyám pillérekből v. gyámfalakból.

1-ső ábra.
A gyámfalakon nyugszik a B. egész terhe, s igy azok tömegének kell ellensulyozni a B. oldalnyomását. Azon falakat, melyek nem hordják a B. terhét, homlokfalak-nak vagy pajzsfalak-nak hijják.

2-ik ábra. 3-ik ábra.
Mennél nagyobb a B. és mennél magasabbak a gyámfalak, annál erősebbeknek kell az utóbbiaknak lenni, hogy a B. oldalnyomását ellensulyozzák.

4-ik ábra. 5-ik ábra.
Az oldalnyomás pedig annál erősebb, mennél laposabb a B. és mennél nagyobb annak saját sulya és a rajta fekvő teher. Minthogy az oldalnyomás a B. alján a legnagyobb, nagyobb fesztávolságu - ívközü - bolthajtásoknál azoknak vastagsága a záradéktól a gyámfalak felé mindinkább erősbödik.
A B. alkotórészek. A bolthajtás és a gyámfalak között levő választóvonal az eredő vonal (kk'), ennek végpontjai a kezdő pontok (l. 1. ábra); a bolthajtás felső felületének legmagasabb helye a záradékpont v. tetőpont; a tetőponton a bolthajtás hosszával párhuzamosan haladó vonala gerincvonal; a hengerfelület középpontján átmenő egyenes vonal (mm') a B. tengelye; a hajlás görbéje (Ks K) a bolthajtás íve; a gyámfalak között levő legrövidebb távolság (S) az ívköz; a záradékpontnak és a két kezdőpontot összekötő vonalnak függőleges távolsága (p) az ívmagasság; az aló és felső ív egymás közötti merőleges távolsága a B. vastagsága (d); B. belső felülete (I) az intrados; a B. külső felülete (E) a bolthát (l. o.) v. extrados; a B. szabad vége a B. homlok. bütüje vagy pajzsa; a Kw. sík a B. talpa vagy lába; a W fal, melyre a B. támaszkodik, a gyámfal; a B.-ot alkotó kődarabok a boltkövek és ezek között a legalsó (a) a

7-ik ábra. 6-ik ábra.
kezdökő, a legfelső pedig (t) a zárókő; a B. egy-egy fele a boltszár; a boltköveknek érintkező ferde sikjai a fekvőhézagok, a merőleges érintkező síkok az űtközőhézagok. A B. görbéje szerint a B.-ok lehetnek félkörívesek, szegmentívesek stb. L. Boltív.
A bolthajtások nemei: A dongaboltozat: két, egyenlő magasságu, párhuzamos gyámfal fölé emelt bolthajtás, melyek belső felülete félkörives, csúcsíves, szegmentíves, kosáríves stb. lehet. A dongaboltozat egyenes, ha homloka a tengelyére merőlegesen áll; ferde, ha a homloksík a tengelyhez ferdén áll. Ha a dongaboltozatot kezdősíkjának (2. ábra abdc) két átlóján át (ad) (be) két függélyes síkkal metszszük, akkor az 4 részre lesz osztva, melyek közül két-két átellenes rész egyenlő egymással. A homlokfal felé eső részek KK a süvegek, a gyámfalak felé eső részek WW a vaknegyedek.

8-ik ábra. 9-ik ábra.
A függélyes sikoknak és a dongaboltozat belső görbe felületének álmetszésvonalait (aed) (bec) gerincíveknek hijják. Ha a dongaboltozatnak két vaknegyedét két süveggel helyettesítjük, melyeknek tetőpontja ugyanazon magasságban fekszik a másik két süvegtetőpontjával, akkor a kereszt boltozatot kapjuk (l. 3. ábra). A keresztboltozatuak tehát 4 pajzs- vagy homlokíve van: (agb), (ahc), (cfd), (bid), két gerincvonala: (gf) és (hl), négygerincíve (ae), (be), (de), (ce). Ha egy dongaboltozatban a két süveget két vaknegyeddel helyettesítjük ugy, hogy mind a 4 vaknegyed tetőpontjai és kezdővonalai egy magasságban feküdjenek, akkor a kolostorboltozatot kapjuk (1. 4. ábra); a kolostorboltozatuak van egy tetőpontja (e), négy eredő vonala (ab), (bd), (dc), (ac) és 4 gerincíve (ae), (be), (ce), (de). A keresztboltozat gerincívei a boltozat belső felületén kiállók (ott az u. n. boltélt képezik), a kolostorboltozat gerincívei pedig a belső felületen bemélyednek.

10. ábra. Hálós boltozat.
Ha egy dongaboltozat két végét két fél kolostorboltozattal végezzük be, akkor a teknői bolthajtást kapjuk (l. 5. ábra). Ha egy teknősboltozatot a (ee') gerincvonalán alul tetszésszerü magasságban egy, a kezdő síkkal párhuzamos síkkal metszszük, akkor a tükörboltozatot kapjuk (l. 6. ábra), melynek tetejét tehát egy egyenes sík alkotja (a' b' c' d'), s ezzel a B. e neme kiválóan alkalmassá válik a dekorativ festészetre. A kupolaboltozat nem egyéb egytöbbszögü vagy köralaku alapra szerkesztett kolostorboltozatnál.

11-ik ábra.
Gömbalaku kupolaboltozat v. gömbboltozat egy félkörnek forgatásából származik. Világítás céljából a fölül nyitva hagyott gömbboltozatok fölé emelt legtöbbször hengeralaku tornyocskát lámpás-nak nevezzük.

12. ábra. Legyező alaku boltozat.
Ha egy gömbboltozatot fölül ívekkel határolt négyzetes vagy négyszögü alapon szerkesztünk, akkor az ugynevezett csehboltozat származik (7. ábra). A négy sarokban képződött gömbháromszögek (ahg), (bgi), (dif), (cfh) pendentif-oknak neveztetnek. Az ugynevezett cseh-süveg-, v. porosz süvegboltozat nem egyéb mint igen lapos csehboltozat. A csillagboltozat az egyszerü keresztboltozatból származik (l. a. 8. számu alaprajzot), ha az egyes boltmezőkben (abe) ace stb.) ujab tetőpontokat (f), (g), (h), (i), veszünk föl és azokat a keresztbolt csúcspontjával és a kezdő pontokkal az (af), (fe) és (fc) stb. gerincekkel összekötjük.

13. ábra. Asszír palota csatornája.
Ha az így támadt süvegeket még jobban feldaraboljuk, akkor az u. n. hálósboltozatok keletkeznek (l. a 9. számu alaprajzot és a 10. sz. perspektivikus nézetet). Ha egy keresztboltozatnak négy gerincivét a 4 kezdőpontban (l. 11. ábra a, b, c, d pontok) emelt függélyes tengely körül forgatva gondoljuk, akkor 4 kehelyalaku boltmezőt kapunk; és ha most az üresen maradt teret egy lapos boltozattal fedjük be, akkor az ú. n. legyező alaku boltozatot szerkesztettük (11. és 12. ábra).
A B. anyaga legtöbbnyire a tégla, nálunk ritkábban a faragott és terméskő. Keresztboltozatok gerincíveit csinálhatjuk faragott kőből, a süvegeket pedig terméskőből vagy téglából. Ha a B. csupán csak mennyezetül szolgál és nem hord egyszersmind terhet (p. kápolnákban stb.), akkor a süvegeket 6 cm. vastag lyukas téglákból is készíthetjük. Ha a B. terhet is hord, kiváltképen a donga-B.-ok, akkor azokat egyszeri vagy kétszeri ponkolással a gyámfalak felé vastagítjuk és meghatározott távolságokban 1-1/2 tégla vastagságnyira kiugró erősbítő ívekkel gyámolítjuk. Donga-B.-okat csak alakzóívek (l. u. o.) segélyével készíthetünk, s ha a donga nagy, ezeket ismét boltozóállványok-kal támasztjuk meg. Kupola-B.-oknak beboltozásához nem kell állás, mert ezeknek zárt gyűrüi önmagukat tartják. Pincetalaj alá, ha az a földárjának vagy áradásoknak van kitéve, néha megfordított süvegboltozatokat alkalmazunk, hogy a viz behatását meggátoljuk. A B.-ok téglakötéseit kupásan vagy fecskefarkalaku boltozással készíthetjük. (B.-ok szerkesztését l. még a hidaknál.)

14. ábra. Etruszk kapu.
A B.-ok szerkesztését már az egyiptomiak és asszirok ismertek (a 13. ábra egy asszir palota csatornáját mutatja). Nagy haladást hoztak a B. építésbe az etruszkok, amennyiben azok már nagy boltozott kapukat (l. 14. ábra) és óriási boltozott csatornákat építettek (l. a Cloaca maximát Rómában). A rómaiak a B.-okat teljes céltudatossággal alkalmazták és épületeikben különösen a donga-, a kereszt- és a kupolaboltozatot használják. A kereszt-B.-ok a csúcsíves stilusban, a kupola-B.-ok az ó-keresztény és a renaissance építészetben, a donga-B.-ok az ujabb hidépítésben jutottak fejlettségük legmagasabb fokára, V. ö. Scheffier, Theorie der Gewölbe (Braupschweig 1857); Culmann, Graphische Statik (2. kiad. Zürich 1875); Dupuis, Traité de l' equilibre des rodtes (Páris 1870); Breymann, Baukonstruktionslehre 1 köt. (5. kiad. Lipcse 1880); Vanderley, Építőszerkezetek könyve, ford. Tankó Sámuel. II. rész (Bpest 1884).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi