Botyán vára,
Botyán vára, Tolna vármegyében Kömlőd mellett. II. Rákóczy Ferenc a Közép-Dunán biztos közlekedési pontot óhajtván szerezni, amelyen át a Duna két partján harcoló seregei egymással folyton érintkezhessenek, és amely a császáriak kezében levő Buda, Földvár és Pétervárad közt az átkelés akadályozásárra szünetlenül járókelő naszádoknak ágyuival megfelelhessen: e feladat megvalósításával Bottyán János tábornokot bizta meg. Bottyán ily sztrategiai pontul a Dunának Kömlőd melletti kanyarulatát szemelte ki. Ott hidat veretett s a hidfő védelmére francia hadmérnöki tisztekkel 1705 márciusában sáncokkal és pallizádokkal megerősített várat építtetett, melyre saját nevét ruházta. A még nem egészen elkészült várba Hellepront János ezredest tette parancsnokul, ki 300 hajduval s a vidékről odamenekült föld népével tartózkodott benne, midőn 1706 tavaszán Herberstein császári tábornok az eszéki és péterváradi várakból hozott ágyukkal ostrom alá fogta. Hellepront nem tarthatván magát, hajduival egy éjjel szerencsésen elmenekült, s míre Herberstein bevonult a védtelen sáncba, az odammenekült népet irgalmatlanul felkoncolta, magát a várat teljesen lerombolta, sáncait behuzatta. B. helyét Thaly állapította meg, s képben is közölte a Magyarország és a Nagyvilág 1868. 27. számában.
