Brüsszel
Brüsszel (frc Burxelles, falmandul Brussel; (l. a tervrajzot), a belga királyságnak és Brabant tartománynak fővárosa, Belgium közepén, a Dyle mellékvize, a Senne által öntözött sík vidéken, sűrü vasuti hálózat középpontján, az északi szél. 50° 51' 10" alatt. Az Anversbe vezető Wilebroek- és a Sambrehoz vonuló Charleroi-csatorna mellett, 180,147 lak. Éghajlata nedves és inkább hüvös mint meleg (évi középhőmérséklet: 10,3°C.). A 4 1/2 km2 -nyi ter. régi várost széles boulevardok (B. du Midi, de Waterloo, du Régent, d' Anvers stb.) övezik; ezeken tul vannak a külső városrészek: É-on Laeken és Schaerbeek, K-en Louvain v.Saint-Josse-ten-Noode és az uj Leopold-negyed, a várossal egybeolvasztva, D-en Ixelles, Dny-on Hall v. Saint-Gilles; Ny-on Anderlecht, Ninove és Molenbeek. A tdkpi városban az ujabb rész, a Haute Ville, az elegánsabb; a király és a főbb hivatalok székhelye; a régibb rész, a Ville Basse szükebb, kanyargósabb utcákból áll; ebben van a kereskedelem és ipar székhelye. A főbb utcák az 1600 m.-nél hosszabb rue Royale, a rue de la Loi, a rue de la Madeleine, egyike a legélénkebbeknek, a rue Neuve, az Avenue Louse, amely a Bois de Boulogne mintájára készített Cambre-erdőcskébe visz, az Allée Verte, Laeken utja stb. Nagyobb terek: a két nagy vízmedencével és több márványszoborral ékesített Park, a királyi palota és parlament épülete közt; közelében a Place royale, Bouillon Gottfried lovagszobrával (Simonistól), a Grande Place a gyönyörű városházával és több régi, még a spanyol időkre valló céhházzal; a Place de la Bourse, a börzével; a Place de la Monnaie, a Royale-szinházzal; a Place des Martyrs, az 1830. elesett belga harcosok emlékével; a Place des Barricades, Vesalius anatomus emlékszobrával; a Place du Grand Sablon, pompás kúttal; a Place du Petit Sablon, amelyen a vaskerítéssel körülfogott ültetvények közt áll Egmont és Hoorn szobra; a Place du congrés, az I. Lipót király 4 m. magas bronzszobrával ékesített, 47 méter magas kongresszus oszloppal. A nyilvános kutak közül a legkülönösebb a Mannekanpis (1619. Duquesnoytól).
){kind=small}
Bruxelles
B. legszebb templomai a gót izlésü St. Gudule, a XIII-XV. sz.-ból két befejezetlen toronynyal a Place Royale-on levő, antik stilusban épített St. Jacques-sur Caudenberg (a konvent idejében, az észnek szentelt templom); a szép portalés Notre Dame de Finisterre; a Notre-Dame de bon Scours (a Santa Casa di Loretto mintájára). A kiválóbb profán épületek: az 1401-54. gót stilusban épített négyszögletü, 60 m. hosszu és 50 m. széles pompás városháza (szt. Mihály 5,5 m. magas aranyozott szobrát nem számítva) 118 m. magas toronynyal; vele szemben a Maison du roi, amelyben Egmont és Hoorn életök utolsó éjjelét töltötték; az egyszerü külsejü királyi palota, értékes képekkel; a Palais de la nation, amelyet 1779-1773. Mária Terézia építtetett, a belga országgy. üléstermeivel; a Palais Ducal, egykoron az órániai hercegek, most az állam tulajdona, a tud. akadémia üléstermével; az egykori főkormányzó palotája (Anceinne cour), most muzeum, hires kép- és éremgyüjteménynyel; a Musée de de l'Industrie; a hires állami könyvtár, több mint 300,000 kötettel, 12000 kézirattal és közel 100,000 rézmetszettel, udvarán Lotrharingiai Károlynak, az egykori osztr. helytartójának szobrával; a flandriai gr. palotája; a börze; az egyetem, alapítójának Verhaegennek szobrával; a hatalmas nagy igazságügyi palota, Európa egyik legnagyobb épülete (50 millió frkba került); az üveggel födött, 213 m. hosszu, 8 m. széles, 18 m. magas pompás Passage St. Hubert, fényes kirakatokkal, kávéházakkal; a Halles centrales, árucsarnokok; az entrepot a Charieroi-csatorna mellett; a Szt. János Kórház; a Grand Hospice, amelyben 600 öreg ember talál lakást és élelmet; a régi építményekből fenmaradt torony a Porte de Hal mellett. A tudományos, művészeti és jótékonysági intézetek száma is igen nagy. Köztük a legjelentékenyebbek: az 1834. alapított egyetem; a politechnikum; az Académie royale de B.; festő-, szobrász- és építészeti akadémia; kitünő csillagvizsgáló; zenekonzervatórium, botanikus-kert; 8 szinház; több középiskola, különböző tudományos és jótékonysági egyesület stb. B.-nek csipkeipara világhirü; virágzó azonkivül a bőr-, butor-, kocsi- és papiripar. A kereskedelem és forgalom élénk; előmozdítására a két csatorna, 8 nagyobb vasút vonal, 8 megállóhelylyel berendezett körvasut, lóvonatu, gőzvasuti vonalak stb. szolgálnak. B.-ben monakiánknak is van konzula. A város közigazgatásának élén egy polgármester, 5 tanácsos és 29,3 -3 évenkint 6 évre választott városi képviselő áll. Környékének legszebb pontjai: a Cambre-erdő, a Laekeni-park, a tervuereni park és a Soignes erdő.
B.-ről a történelem a VI. sz. végén tesz említést. St. Géry egy szigeten kápolnát épített, amely máig is megőrizte a nevét. 1044. már falak vették körül; ekkor már a louvaini (löweni) grófok voltak urai. A céhek és patriciusok közti többszörös küzdelem 1421. a patriciusok leveretésével végződött. A louvaini grófi család kihaltával B. a burgudiai hercegekre, későbben Burgundiai Mária örökségképen Miksa német császárra szállott. A város ekkor már nagy jólétnek örvendett és midőn V. Károly a Németalföldnek fővárosává tette, még jobban emelkedett, De II. Fülöp uralma és Alba herceg véres kormánylata alatt ismét aláhanyatlott. A németalföldi szabadságharcban, hol a spanyolok, hol a németalföldi fölkelők kezeiben volt; 1584. végleg a spanyolok hatalmába esett. A béke ismét új lendületet teremtett a városban. 1695. XIV. Lajosnak Spanyolország ellen folytatott háborujában, Villeroi aug. 13-15. bombáztatta és 4000 házat döntött romba. A spanyolok örökösödési háboruban, 1702 márc. 21. a francia elfoglalták, de 1713. kénytelenek voltak Ausztriának átengedni. 1746 febr. 21-én a franciák újra elfoglalják, de 1748. ismét visszaadják. Mária Terézia uralma és Lotharingiai Károly helytartósága áldásos volt B.-re. II. József császár élete vége felé B. is részt vett a brabanit fölkelésben. 1792 nov. Dumouriez foglalja el, 1793 márc. 26. az osztrákok szállják meg; 1794 jul. 9. ismét a franciáké lesz, akik Dyle départemet fővárosává teszik, 1815. egész Belgiummal együtt a Németalföldekhez csatoltatott és annak második fővárosává lett. 1830 aug. 23. éjjelétől 26. reggeléig küzd a szabadságáért a németalföldi csapatok ellen, és ezeket végre is legyőzi. 1831 jul. 21. tartotta bevonulását B.-be Lipót, az új belga király. Azóta több ízben, különösen 1893 ápr. havában szocialista forrongások és fölkelések szinhelye. V. ö. Wauters, Hist. des environs de B. 1852-55. 3 köt.; B.-guide. 1891.
