Burschenschaft
Burschenschaft (német, ejtsd: bursensaft), a Bursch szóból származik, melynek értelmezését l. Bursa. B. alatt, 1815 óta, tanuló-testületeket értenek. Fichte és Jahn ösztönzésére ez év jun. 12. Jenában 113 tanuló gyült össze s vetette meg alapját az első Burschenbundnak, melynek célja volt a tanulók egyesítése s a durva tanuló-életmód javítása. Szinök fekete-vörös-arany. Ilyen B. keletkezett azután Németország több egyetemi városában. 1818. általános B.-t szerveztek Jénában. A B.-k lassanként politikai célokat is tüztek magok elé, s mikor Kotzebuet 1819 márc. 28. Sand meggyilkolta a hatóságok a B.-t elnyomták. Ez elnyomás idején a B.- k nem szüntek meg, sőt titokban különböző irányban szervezkedtek. Voltak Armin, Germán-pártiak, melyekhez később a Teutonpárt járult. 1833. a frankfurti merénylet után egész szigorral léptek föl, kivált Poroszországban a B.-k ellen. Az 1848. mozgalmas időkben a bécsi B. fejtett ki nagyobb politikai tevékenységet, megalakította az emlékezetes akadémiai légiót. Ujabb időben a B.-k mulató társasággá váltak, melyeknek a régi B.-kkal a néven kivül alig van köze. 1883. Jénában B.- emléket állítottak, mely alkalommal
Küster Konrád javaslatára reformálni igyekeztek a Burschenschaftokat, s ugyanekkor: Allg. Deutscher Burschenbund (A. D. B.) nevet vettek föl, melynek organuma az: Allgemeine Deutsche Universitäts - Zeitung. 1-6. évfolyam (Berlin 1887-1892).
