Bylina, eredetileg és főképen az orosz népköltészet hősi dalainak neve, ujabban azonban a modern irók által szerzett kisebb, hősies szinezetü költői elbeszéléseket is ezzel a névvel illetik. Szó szerint a. m. volt, megtörtént esemény, hanem azért a legtöbb esetben a B. csak képzelem szüleménye melynek magva vm. történelmi dolog; sőt ujabb kutatások szerint a B.-k jó nagy része iráni eredetü s az átvevő oroszok csak ráhuzták és átformálták azokat az orosz eseményekre. - V. ö. Sztaszov a Vjesztnik Jevropy-ban 1868. (Proiszhozsdenije russzkih bylin. Az orosz B.-k eredete), Miller Vszevolod: Iranszkije isztocsnjiki russzkoj byliny; ekszkursz v oblasztj ruszkavo narodnavo eposza. I-VIII. Moszkva 1892. (Az orosz B. irán forrásai; exkurzió az orosz népies eposz világába.) Orosz B.-kat adtak ki: Danilov Kirsa és Rubnjikov (Moszkva 1874); Gilferding (Szt.-Pétervár 1873) és mások. Ujabb költők közül B.-kat irtak: gr. Tolsztoj Konsztantinovics Elek, Mej Alekszandrovics Leo és Kresztovszkij Vladimirovics Vszevolod.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.