Cabal-minisztérium.
Cabal-minisztérium. II. Károly angol király 1671-ben a következö miniszterekre bizta a kormányt: Clifford, Arlington, Buckingham, Ashley és Lauderdale. E nevek kezdő betüiből a minisztérium ellenfelei a «Cabal » anakrosztichont képezték és ez elnevezést mint bélyegzö kifejezést hozták forgalomba. Mind az öt miniszter ugyanis, Macaulay szavaival élve, azon államférfiakhoz tartozott, kikben az elvetemültség a leggonoszabb alakban mutatkozott. A C. az ország akarata ellenére háborut folytatott a protestáns Németalföld ellen és e tettért XIV. Lajostól zsoldot húzott; a királynak is tiltott módon bocsátott pénzt rendelkezésére; a parlament megvesztegetésétől sem rettent vissza; ugyanis a hajóhad szaporitásának ürügye alatt 800 ezer fontot csaltak ki, mely összeget azután nagyobbrészt az alsóházban ülő, eladósodott «cavalierek» megvesztegetésére fordították. A «türelmi nyilatkozat» (declaration of indulgence) is a C. műve; ez oklevél (a parlament kijátszásával) Károly királyt arra hatalmazza fel, hogy a katolikusokat a büntető törvények alól felmenthesse. E rendeletet is pénzszerzésre használták föl. Mindazonáltal két év alatt annyira kimerítették az állami pénztárt, hogy 1673 tavaszán össze kellett hívni a parlamentet. Az ellenzék rögtön megtámadta a C.- minisztériumot, melynek keblében ekkor egyenetlenség és árulás jelei mutatkoztak. Shaftesbury lord (Ashley) tartván Strafford sorsától, beismerte a parlamentben, hogy ama «nyilatkozat » törvénytelen volt és ezáltal Károly király a rendelet visszavonására kényszeritette. Az ellenzék azonban nem érte be e diadallal, hanem a Test-act kiadására (l. o.) kényszerítette a Cabal-t. Arlington ellen azonfölül pört indított és arra kérte a királyt, hogy Buekinghamet és Lauderdalet bocsássa el. Ekkor a C. felbomlott, hatalma Osborn Tamásra (Damby grófra) szállt. Clifford magánéletbe vonult, Arlington Károly védelme alá menekült, Lauderdale még egy ideig megmaradt skót államtitkárnak, de befolyása többé nem volt; Buckingham és Shaftesbury pedig, hogy az ellenük irányuló gyülölettől megmeneküljenek, átszegődtek az ellenzékhez. (The Lauderdale Papers. Kiadta Airy. Macaulay. I. Taylor, England unter Charles II. [1890].).
