Caeculus, itáliai mondák szerint Praeneste városának alapítója. Regéje ez: Midőn a későbbi Praeneste helye táján a pásztorkodó «diui fratres Digidii» (a szent Digidius vérek) egyik hugukkal estve a tűzhelyet körülülik, a lángoló zsarátról egy szikra a leány ölébe pattan s őt teherbe ejti. A leány fiugyermeket szül és Juppiter temploma közelében kiteszi, hol nemsokára vizet meregető nőtestvérei a forrás és egy tűzhely szomszédságában a fiut megtalálják, haza viszik és fölnevelik. A füstnél szemét hunyorgató gyermeket elnevezik C.-nak, vaksi-nak (caecus a. m. vak). C. a pásztorok közt sokáig rabló módjára él, mig végre isteni sugallatra Praeneste városának alapításához fog, melynek avató-ünnepén atyjához Vulcanushoz imádkozva a körösleg fellobogó lángokkal a sokaság előtt isteni eredetét bizonyítja. - A Caeciliusok nemzetsége Rómában C.-tól származtatta magát. - Görög mondák szerint Prenestét Latinus fia, Odysseus és Kirké unokája Prainestos
Caecilia Metella siremléke.
keresztelte a maga nevére, s azelőtt a várost, melyet tulajdonképen Télegonos (l. o.) alapított volt, Polystephanosnak hítták. - A C. névben a kaió görög ige (= égek) gyöke rejlik s mitosza annak az egyszerü tapasztalati jelenségnek az allegoriája, hogy a tűz a közösség ébresztője s a nomád életmódot települővé alakítja át. A «diui fratres Digidii»-t (v. talán jobban Indigetes=honi vérek-et) PrAeneste védő helyi lár-jainak veszik, minőkkel minden ház és város szokott birni.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.