Calais, 1. kikötő-város és első rangu erősség Pas-de Calais francia départementban, a C.-i tengorszoros mellett; a tőle 28 km.-nyire fekvő Doverrel szemben, (1891) 56,867 lak., virágzó selyem-, csipke- és gyapotiparral (a gyárak nagyobb részt a külvárosban, Saint-Pierre-les-Calaisban vannak), továbbá lenszövéssel, sör- és hajógyártással; hidrográfiai iskolával, muzeummal és nyilvános könyvtárral (18000 kötet). Jelentékenyebb épületek: a Notre-Dame gót templom, gazdagon diszített oltárral; a III. Eduárdtól alapított régi kastély; a városháza; a közel 1 km.-nyi hosszu molók, amelyek egyikének végében a Bourbonok visszatérésének emlékére emelt oszlop áll. Érdekes része a Courgain, a halászok városrésze. C.-t mint tengeri fürdőt is látogatják. Hajóforgalma rendkivül élénk; (1891) 2506 hajó fordult meg kikötőjében 685,847 t. tartalommal; az utazók száma, akik Doverbe hajóztak vagy onnan Franciaországba-jöttek át, ugyanazon évben 243388 volt. C. neve a történelemben a X. században fordul elő először; majd Boulogne grófságnak, majd Flandriának volt része. 1303. a hanza szövetségnek vált tagjává. III. Eduárd angol király 1347. elfoglalta; a franciák csak 1558. Guise herceg vezérlete mellett tudták visszaszerezni. Ez időtől a város és környéke 1790-ig Calaisis nevet viselt. V. ö. Ports maritimes de la F ance I. köt. 195. I. -2. város Maine É.-amerikai államban, a Sainte-Croix partján, 8300 lak., nagy fürészmalmokkal.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.