Côte d'Or

Full text search

Côte d'Or (ejtsd: kót dór), 1. az Autun-völgytől Dijonig huzódó, 400-600 m. magas, jura-mészből álló dombsor Franciaországban, amely vizválasztóul szolgál a Földközi-tenger és Atlanti-oceán közt s amelynek oldalain (Clos-Vougeot, Romanée, volnay, Pomard, Chambertin) pompás borok teremnek. Legmagasabb csúcsa: Chevannes és Détain közt a Bois de Janson (636 m.). - 2. Département Franciaországban Aube, Haute-Marne, Haute-Saone, Jura, Saone-et-Loire, Niévre és Yonne között, 8761 km2 területtel, (1891) 376,866 lak. A C. domblánc északi végéhez csatlakozik a Monts de l'Auxois, a Plateau de Langres és a Chatillonais nagyobbára mészkőből álló alacsony dombláncok és fensikok. Legmagasabb része a départementnak a gnájszból, gránitból és porfirból álló Morvan, amely kevésbé termékeny, télen különösen zord; ebből emelkedik ki a département legmagasabb hegycsúcsa, a Mont de Gien (723 m.) és szomszédja, a Gros-Moux (721 m.). Sik föld csak C.-nak keleti részén van, amely mezőgazdasági termékekben igen gazdag. A départementnak csaknem fele a Rhône vizkörnyékéhez tartozik; itt folyik a Saone, amely fölveszi a Vingeannet, Ognont, Bézet, Tillet, Ouchet és Vouget. A Szajna Saint-Germain-la Feuillenél ered és fölveszi a Coguillet, Brévont, Laignest, Aubeot sé Armancont. A Loire medencéjéhez tartozik a z Arroux. A canal du Bourgogne és a canal du Rhône-au-Rhin átszeli a département-t. Az éghajlat mérsékelt a sikon, hideg a Morvanon. A föld nagyon termékeny; sok a gabonája (1887-iki termés 2 millió hl. Búza, 94 ezer hl. Rozs, 403 ezer hl. Árpa, 1,4 millió hl. Zab), a cukorrépája és nagy keterjedésüek a szőllei (32,426 ha.). Az állattenyésztés jelentékeny (1887: 338,626 juh, 159,189 szarvasmarha, 74,809 sertés és 51,681 ló). A bányászat szolgáltat épületköveket, szenet, vasérceket. Ásványvizforrások: Auvillars, Corcelles, Santeney stb. A fontosabb iparágak: cukor-, kémiai-, posztó-, bőr- és vasipar, főképen fegyver- és gépgyártás. A département, amely nagyobbára Burgundiából (Dijonnais, Beaunois, Auxonnois, Losnois, Auxois) és a Champagnenek Bassigny nevü részéből alakult, 4 arrondissementra oszlik; ezek: Dijon, Deaune, Chatillon-sur-Seine, és Semur. Főváros: Dijon. V. ö. Joanne: Géographie de la C., 1874.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi