Crowe
Crowe (ejtsd: kró), 1. Archer József, ang. Műtörténelmi iró, C. Eyre öcscse, szül. Londonban 1825 okt. 20, Párisban Brasseur és Delaroche Pál vezetése mellett a festészetet tanulta s azután műtörténelmi kutatásokra adta magát. 1846. És 1847. A kontinensen utazott, mely alkalommal megismerkedett Cavalcaselle-vel, kivel együtt megirta a The early Flemisch painters c. művet (London 1857, 2. Kiad. 1872) tov. History of painting in Italy from the second to the fifteenth century (3. Köt., London 1864-66); History of painting in North-Italy from the fourteenth to the sicteenth century (3 köt., u. o. 1871); The life of Titian (London 1876); Rafael, his life and works (2 köt. U. o. 1882-1885), mind C. és Cavalcaselel együttes munkálkodásának termékei. 1857. Mint az Illustrated London News levelezője Törökországba ment, meajd ezután tanulmányi utra Indiába. 1859. A Times levelezője volt az olaszországi háboruban, 1860. Lipcsei, 1872. (180-ig) düsseldorfi főkonzul lett. 1880. Berlinbe került követségi attachénak, 1882. Párisba, 1883. A Duna-ügyben összeült konferencia titkára volt, 1884. A Kongo-konferencia biztosa Berlinben, 1890. A párisi táviró-.kongresszuson angliát képviselte. Átdolgozta még Kugler Geschichte der Malerei c. művét Handbook of painting. The German, Flemish and Dutch scools (2 köt. 3. Kiad. London 1874) cimmel és Burckhardt Ciceron-ját (1879).
2. C. Eyre, angol festő, szül. Chelseaben 1824., eleinte Londonban Darley, majd Párisban Dlaroche tanítványa, 1843. Rómába metn, de már 1844-ben visszatért Londonba. Első festményei: Prynne kikutatja Laud érsek zsebeit a Towerben, Az azincourti csata, Római farsang, Holbein lefesti VI. Eudárd királyt. 1852-1857. Amerikában különösen a négerek életét tanulmányozta. Későbbi művei közül, melyek kitünő jellemzés és mély érzés által tünnek ki, de színezés dolgában fogyatékosak. Legismeretesebbek: Milton meglátogatja Gelileit a börtönben (1859); Rabszolgavársár Virginiában; Defoe a pellengéren;Luther kifüggeszti tételeit a wittenbergai templom kapujára (1864) stb.
3. C. Katalin, leánynevén Stevens, angol iró és spiritiszta nő, szül. Borough Greenben (Kent) 1800 körül megh. 1876. Irt regényeket ily cimmel: Manorial rights (1840); the adventures of Lusan Hopley (1841); Men a nd women (1843); Lilly Dawson (1847); The adventures of a beauty (18582); Linny Lockwood (1853); Story of Arthur Hunting and his first shilling (1861, 5. Kiad. 1881); Adventues of a monkey (1861). Azonkivül irt egy Aristodemus c. szomorujátékot (1838) és fordított egyet-mást, de ezután egészen a spritizmus hive lett s a következő misztikus iratokat irta: The nighside of nature (2 köt. 1848); Light and darkness (3 köt. 1850); Spiritualism and the age we live in (1859);Ghosts and family legends (1858).
