Csáktornya
Csáktornya, nagyközség Zala vm. Csáktornyai járásában, a Muraköz legjelentékennyebb helye, (1891) 4046 horvát, magyar és német lakossal; a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság, adóhivatal, kir. Közjegyzőség, pénzügyőrbiztosi állomás, ferencrendi szerzetház székhelye; van ecetgyára, 2 takarékpénztára, C.-i tárházak részvénytársulata, élénk fa- és gabonakereskedelme s marhavásárai; az osztrák-magyar bank mellékhelyiséget tart itt fenn. Társadalmi életét számos egyesület élénkíti. Itt jelenik meg a Muraköz cimü lap (X. évfolyam, szerkeszti Margitai József). Régi várát a XIII. században Csák főispán építtette; Zsigmond király Cillei Hermann grófnak elzálogosítá; ezután a Hampó-, majd a Keglevich-család birtokolta, mig később a Zrinyiek birtokába került, kiknek laka fejedelmi fényben uszott; a közeli erdőben halt meg 1664 nov. 18. Zrinyi Miklós a költő vadászat alkalmával s ide zárkózott Zrinyi Péter és Frangepán Ferenc Spankau tábornok elől. A Zrinyiek a pálosok templomában temetkeztek, mely a közeli erdőben feküldt. 1848 szetp. 18. Simunich császári tábornok ide gyülést hivott egybe, melyen Muraköz képviselői kinyilatkoztatták, hogy a magyar királynak s a minisztériumnak meghódolnak, de Horvátországhoz tartozni nem akarnak; ugyanaz évi okt. 18. Perczel Mór magyar tábornok C. mellett megverte s a Muraközből kiűzte a horvátokat. Most gr. Fesztetics Taszilónak van itt díszes kastélya. V. ö. Szilágyi Sándor, C. (Pesti Napló 1876, 71. sz.)
Csáktornya a XVI. században.
