Cserhát,
Cserhát, a Magyar Középhegység dunáninneni részének egyik tagja, mely leginkább Nógrád vm.-ben terül el, de déli nyulványait Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe is bocsátja. K. felé a Zagyva völgye a Mátrától, Ny-on a Katalinvölgy és a Nógrád s Diósjenő közti lapály a Börzsönyi hegységtől (l. o.), É-on az Ipoly völgye az Osztroski hegycsoporttól, a Karancs-Sági Nagypatak és a Tarjáni patak által jelölt völgyelés az Ajnácskői hegycsoporttól (l. o.) választja el, D. felőli nyulványai pedig a pesti lapályba vesznek el. E hegységben egységes nagy hegytömegek v. domináló hoszszu gerincek nincsenek; csoportozata olyan apróbb kúpoknak és rövidebb gerinceknek, melyek magvukban eruptiv kőzetekből állanak és a környező alacsonyabb homokkő dombvidékből 100-200 méternyire kimagaslanak. Alapját homokkő képezi, magasabb kúpjai és gerincei eruptiv kőzetekből (bazalt, piroxén-andezit) állanak; geologiailag eltérő a DNy-on, Vác fölött emelkedő Nagyszál (652 m.), mely dachstein-mészkőből és másodkori üledékes kőzetekből álló szigethegység, amiért egyesek Váci hegység neve alatt külön csoportnak tekintik. A C. legmagasabb emelkedései a Nagyszálon kivül a Szandai hegy (547 m.), a Dobogótető (520 m.) s a Tepkei hegy (567 m.). Maga a Szécsényke melletti Cserhát domb csak 340 m. magas. Nevezetesebb folyóvizei a dél felé ömlő csörögi viz, Galga, Guta és Szuha s az É. felé (az Ipolyba) ömlő Lókos, Szanda és Szent-Léleki patak. A C. alacsony dombjai közt számos község fekszik s több irányban szelik közlekedési utak. Szántóföldekkel váltakozó erdős kúpjai kellemes látványt nyujtanak.
