Csernisev,
Csernisev, orosz grófi és hercegi család idősebb és ifjabb ággal. Ez utóbbihoz tartozott C. Gergely, Nagy Péter egyik legderekabb tábornoka, szül. 1672., megh. 1745 julius 30., akit Erzsébet cárnő emelt grófi rangra. Idősebbik fia, C. Grigorjevics Zakariás, szül. 1705., megh. 1775. II. Katalin alatt hadügyminiszter volt s a hétéves háboruban vezérkedett. Később a hadi tanács elnöke és birodalmi tábornagy lett. Fitestvérei közül Grigorjevics Iván II. Katalin és I. Pál idejében tengerészeti miniszter, Grigorjevics Péter pedig meghatalmazott miniszter volt a porosz, majd a francia udvarnál. Ivánnak egyik unokája, Zakariás, részes volt a dekabristák (l. o.) összeesküvésében s ezért Szibériába számkivetették. Az idősebbik ág legnevezetesebb tagja C. Ivanovics Sándor herceg volt, szül. 1799., megh. Castellammareban 1857 jun. 20. Résztvett az austerlitzi ütközetben, valamint az 1807. hadjáratban is. Mint diplomata többszöri kiküldetésben járt Párisban. A wagrami és asperni ütközetekben Napoleon mellett volt. Az 1812. hadjáratban egy vakmerő hadimozdulattal megmentette Vincingerode tábornokot az elfogatástól. Időközben tábornagyi rangra emelkedve I. Sándor cárt elkisérte a bécsi kongresszusra, azután Aachenbe és Veronába s mind több kitüntetés érte. Miklós cár koronáztatása alkalmával grófi rangot kapott, 1832. hadügyminiszter és a császári vezérkar főnöke lett. 1841. hercegi rangra emeltetett, 1848-ban pedig a birodalmi tanács és a minisztertanács elnökévé lett.
