Csillagászati táblák

Full text search

Csillagászati táblák, általános számbeli adatok rendszeres összeállítása, melyeknek célja a rájuk alapított csillagászati számítások tetemes könnyítése. Különösen a Nap, a Hold s a bolygók pontos mozgásának megállapítása csak rendkivül bonyolódott formulák alapján történhetik, melyeket minden adott esetben, vagy mint az ephemerida gyüjteményekben, napról-napra kiszámítani fölötte fáradságos volna. E helyett a formuláknak a folyó idővel szorosan összefüggő részeit táblázatokba szedjük, ugy hogy az egész számítás végső elemzésben a különböző táblaértékek összeadására van visszavezetve. Igy p. a naptáblák segítségével megállapíthatjuk a Nap pontos helyét az égen a következő módon: Ha a tábla kezdetpontjától a keresett időpontig n nap mult el, akkor a tábla tüstént szolgáltatja a Nap közepes hosszuságát, azaz az ekliptika azon pontját, melyet elfoglalna, ha egyenletes mozgással bírna. Ezen közepes hosszuság segítségével megtaláljuk azután más táblákból a valódi hosszuságot az ellipszisben s ezzel, valamint a többi bolygó hosszuságaival azon kis javításokat, melyek az igy talált értékhez adandók, hogy a bolygók háborgó befolyását is tekintetbe vehessük. Ilyen a bolygórendszerre vonatkozó táblázatokkal találkozunk már Ptolemaios Almagesztjében, csakhogy ezek még nagyon kezdetleges pontossággal birtak, azaz az ezekből előre számított bolygóhelyek még kevéssé egyeztek a később tényleg megfigyeltekkel. A középkorban hires C.-k: X. Alfonz kasztiliai és leoni király által kiadott Tabule Alfonsine s különösen a Kepler-féle Tabule Rudolphine (Ulm 1627), melyek a megfigyelés pontosságán belül először adták vissza híven a bolygók s a Nap helyét. Csak a Newton-féle törvény felfedezése s a perturbációszámítás tökéletesítése óta sikerült a Kepler-féle C.-t pontosabb táblázatokkal helyettesíteni. Ezek közül p. a Holdra vonatkozó Mayer Tóbiás-féle első pontos táblázatok közvetlen kézzelfogható haszonnal jártak, amennyiben csak ezek tették lehetővé a tengeren a geografiai hoszszuság meghatározását. Mellőzve a C.-ra vonatkozó nagy terjedelmü történeti adatokat, megemlítendő még, hogy ma a Nap, Merkur, Venus, Mars, Jupiter és Saturnus helyét a Leverrier, Uranus és Neptun helyét a Newcomb, a Hold helyét a Hansen-Newcomb által, végül a Jupiter-holdak helyét a Damoiseau-Todd által szerkesztett táblázatok segítségével számítjuk. A Hold és Napra vonatkozó táblák természetesen a fogyatkozások számításában is bírnak fontossággal, különösen, ha régi történeti fogyatkozásokról van szó. A mondottakon kivül van még sok más C., mely azonban inkább segédtábla névvel volna illethető; ilyenek a precesszió, az aberráció, a nutació, a refrakció táblái, számos igen speciális célra szolgáló redukciótábla, melyekhez utolsó sorban még a logaritmustáblákat is sorolhatnók.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi