Csonttan (Osteologia), a boncolástannak az a része, mely a gerinces állatok és az ember testének kemény részeit leirja. Ismeretének fontosságát már Hippokrates méltányolta, aki fiának Thessalusnak melegen ajánlotta a csonttan megtanulását. A rómaiaknál az orvosi képzés hiányosságának oka részben abban rejlett, hogy a tetemek szokásos elégetése miatt nem volt alkalom a C.-nak megtanulására. Azért Galenus tanítványait a római legiókkal Germaniába küldötte, hogy ott ellenségeik tetemein tanulják meg a csontokat. A XV-XVI. sz.-ban, midőn emberi tetemeket boncolni és csontjaikat áztatni kezdették, a C. művelése fejlődésnek indult. 1480. Achellini felfedezte a kalapácsot és üllőt a dobüregben, Vesalius pedig a koponyacsontokat vizsgálta meg, Berengarius és Ingrassias az ikcsontot tanulmányozta, Fallopia a sziklacsonton tett felfedezéseket (Fallopia-féle csatorna stb.). Az embrio csontvázáról az első munkát Coyter Gáspár irta (XV. sz. végén). Mesterileg tárgyalja a csonttant Henle boncolástanában (1871).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.