Cukornád
Cukornád (növ., Saccharum L.), a pázsitfélék génusza, magas nádtermetü többnyári pázsitkóró, hosszu széles levelekkel, terjedelmes, dúsan elágazó ágboggal, kétvirágu, a tövén hosszu, fehér selyemszőrü füzérkékkel, de csak az egyik virág tökéletes. Mind a két földrész tropikus és szubtropikus vidékein 12 faja terem. A S. officinarum L. (igazi C., l. az iparnövények képén) többnyári, tarackoló, 11/2-4 m. magas, 21/2-5 cm. vastag száru növ. Bele laza, leves, édes; levele 1/2-11/2 m. hosszu, erős fehér főere van; piramis alaku virágboga 3-6 dm. hosszu. Hazája úgy látszik Khina és India, ahol emberemlékezet óta termesztik, amint azt a szanszkrit (sarkura), arab (sukhar) és persa (sakar) neve is igazolja. Ma vadon sehol se találni, de a déli szélesség 30° s az északi 31° közt mindenütt, D.-Amerikában még 1900 m. magasságban is, Európában csak Sziciliában meg Andaluziában termesztik. Fajtái 1. a S. violaceum Juss. szalmája meg a levele lilaszin. Különösen Ny.-Indiában leginkább rumnak termesztik. 2. A S. otahaitense Juss. lilaszin, sok a cukorja, valamennyi fajtánál erőteljesebb. Bougain ville Otahaitiból hozta az Antillákra, most főkép K.-Indiában termesztik. 3. A S. chinense Roxb. virágzata tojásdad, a szárát a levélhüvely borítja, leginkább Khinában termesztik.
A C. nedves földben nő, az ültetvényét kedvező körülmény közt 30 esztendeig lehet eredménynyel kihasználni, mert a kitelelő tarackja a szár levágása után kihajt s évenként uj hajtásokat bocsát.
A cukornád, jobbra a virágzatnak egy ága, balra 3 virág.
Amerika ültetvényeiben a C.-at dugványról szaporítják, melyet a C.-nak felsőbb s legkevesebb cukortartalmu részéből vágnak, de mindegyiken kell egy csomónak maradnia. Némely vidéken azonban a C. ültetvényt minden 4-5. esztendőben felujítják. Az aratás ideje az ültetvény kora szerint különböző, K.-Indiában ültetés után már 9. hónapra levágják, Amerikában a tősarjakat a 11-12. hónapra, a dugványokból felnőttet a 15. hónapra, néha még későbben is, de mindig virágzás előtt, midőn a belök leglevesebb. A C. hajtásait a tövön erre szánt nagy késsel vagdalják le, levelétől megtisztogatják, a tetejét szaporító dugványnak tartják meg, a szár többi részét pedig méternyi darabokra vagdalják, kévékbe kötik és sajtóba helyezik. L. Cukor.
