Cuvier
Cuvier, 1. György Lipót Krisztián Frigyes Dagobert báró, francia zoologus, szül. Mömpelgardban 1769 aug. 23., megh. Párisban 1832 május 13. Négy éven át Stuttgartban a jogot hallgatta és mellékesen a zoologiát. Előbb nevelő volt Normandiában d 'Héricy grófnál, 1795. a párisi Pantheon elemi iskolájánál; 1796. az Institut tagja, 1798. az összehasonlító boncolástan tanára lett és 1800. átment a College de Franceba. Később a Musée d 'histoire naturelle tanára is volt; 1802. a nyilvános oktatás főfelügyelője lett, 1808. a császári egyetem tanácsosává nevezték ki. 1811-ben beutazta Hollandiát s a franciává lett északi német départementokat; 1834. Napoleon valóságos államtanácsossá tette s 1820. báróságot nyert. 1822. mint egyetemi tanácsos nyugalomba vonult s mint államtanácsos, a tud. akadémia titkára, a természetrajz tanára és 1831 óta mint Franciaország pairje élt Párisban. Az összehasonlító boncolástant tulajdonképen ő teremtette s alapította meg munkáival és munkásságával. Fiatal korában a Molluskák anatómiai viszonyaival foglalkozott. Ő állította össze az első kövült emlős csontvázakat. Kimutatta, hogy a Scheuchzer Homo diluvii testise nem más, mint egy salamandra. Brogniart társaságában beutazta és tanulmányozta a párisi medencét. Fáradhatatlan tevékenysége, mély belátása és éleselmüsége a tudományos állattannak elévülhetetlen szolgálatot tett és megbecsülhetetlen dolgozatokat és munkákat nyujtott. Művei közül csak a következő terjedelmesebbeket említjük fel: Le regne animal distribué apres son organisation etc. (Páris 1816, magyarra fordította Vajda Péter, Pest 1841); Leçons d 'anatomie comparée (Páris 1800-1805); Recherches sur les ossements fossiles des quadrupedes (Páris 1812); Histoire naturelle des poissons (Páris 1829-49); C. az állatokat anatómiai alapon osztályozta és négy tipust különböztetett meg, amivel alapját vetette meg a mai tudományos, természetes állatrendszernek. L. Állattan és Állatrendszertan. V. ö. Ducrotay de Blainville, C. et Geoffroy Saint-Hilaire (Páris 1890).
2. C. Frigyes, C. György testvére, francia természettudós, szül. Mömpelgardban 1773 jun. 27., megh. Strassburgban 1838 jul. 25. A párisi Jardin des Plantesnak őre és az összehasonlitó boncolástan tanára volt. Művei közül felemlítjük: Sur les dents des mammiferes (Geoffroy de Sait-Hilaire-rel, u. o. 1824). Azonkivül számos állattani cikket irt a Dictionnaire des sciences naturelles-be (Strassburg 1816).
