Danilo
Danilo, 1. Petrovics, Montenegró fejedelme, szül. Kattaró melett 1826 május 25. mint az 1711 óta uralkodó Nyegos-család ivadéka, megh. orgyilkos keze által Kattaróban 1860 auguztus 13.Miután egy ideig Bécsben tartózkodott, nagybátyja, II. Petrovics Péter vladika (papi fejedelem) halála után 1851 okt. 31. fejedelemmé lőn. Hogy az addig egyesült világi és egyházi hatalmat egymástól elválaszsza, a metropolitai (vladika) méltóságot egy rokonára ruházta át, mig önmagát az orosz cár beleegyezésével egész Crnagora (Montenegró) fejedelméül ismertette el (1852 márc. 21). 1855. Kvekić Marko, gazdag trieszti nagykereskedő leányával, Darinkával kelt egybe. Uralkodása, mint elődeié is, igen mozgalmas volt. A portának az a kisérlete, hogy Montenegrót 1852. Omar pasa által leigáztassa, Ausztria közbenjárásán 1853. hajótörést szenvedett. D. most a belső viszonyok emelése körül fáradozott és mindazt létesíteni igyekezett, mi szerinte a kulturához tartozott. Helyreállította az ország biztonságát, iskolákat szervezett és az egyház és állam közti viszonyok rendezésére igyekezett, midőn Oroszország a megigért segélyösszegeket többé nem akarta fizetni, D. a francia udvarnál 1857. személyesen kieszközölni igyekezett, hogy Franciaország ezentul rokonszenvvel kisérje Montenegró ügyit, ami sikerült is neki. Egyuttal a porta fenségének elismerése által országa nagyobbítását és kereskedelmi engedményeket igyekezett kivivni. De ezzel elvesztette alattvalói népszerüségét. Már 1857. több összeesküvést szőttek élete ellen; az összeesküvésben néhány rokona is részt vett. Egy 1858. Montenegró és Törökország közt nehány határkerület miatt kitört egyenetlenség, a nagyhatalmak közbenjárásával Montenegró előnyére dőlt el.2. D. Sándor Petrovics Njegos, a jelenlegi montenegrói fejedelemnek, I. Miklósnak és nejének, Petar Vukotic Milenának legidősb fia, szül. Cettinjében 1871 jun. 29. Ujabb időben udvari fondorlatok következtében a trónörökös némi ellentétbe került atyjával. 1893 szept. XIII. Leó pápa a Pius-rendjelt adományozta D.-nak.
