Delelés (kulmináció), az asztronómiában valamely csillag átmenete a délkörön. A Nap delelése e szerint a (valódi) délre esik. Felső és alsó delelést szokás megkülönböztetni; az első az északi féltekén a meridiánnak a pólustól délre, utóbbi északra fekvő felében történik olymódon, hogy a felső D. minden csillagnál, az alsó ellenben csupán a sarkkörüli csillagoknál észlelhető a horizon felett. A csillagoknak a D.-kor elért egyszersmind legnagyobb magasságát rendesen déli magasságnak szokás nevezni; megfigyelése kitünő eszközt nyujt a megfigyelési hely geogr. szélességének meghatározására, mert a csillag déli magassága (H) nyilván nem egyéb, mint az aequator magassága a horizon felett + a csillag magassága az aequator felett, azaz a deklináció (δ). Az aequator-magasság ellenben a geografiai szélesség (ϕ) 90°-hoz való kiegészítője. Innen a fontos képlet: H = 90°−ϕ+δ, mely a geogr. szélesség legpontosabb és legegyszerübb ismeretéhez vezet. Az égitestek delelését a meridián-csővel vagy a passage-csővel szokás megfigyelni, részint az idő, részint a megfigyelési hely és az égitestek helyzetének pontos meghatározása érdekében. Két csillag delelési idejének különbsége nyilván nem egyéb, mint azon idő, mely alatt a két csillag között fekvő aequatoriv a meridiánon áttolódik, tehát egyszersmind a csillagok rektaszcenzió-különbsége. És viszont, egy és ugyanazon csillagok két különböző megfigyelési helyén való delelésének helyi időkülönbsége a két hely közötti időben kifejezett hosszkülönbsége.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.