Drinápoly
Drinápoly (törökül Edrenek, Edirné, bolgárul Odrin), egykoron Törökországnak, jelenleg az ugyanily nevü török vilajetnek fővárosa; a valinek, egy musztesárnak, egy nagy mollahnak, egy görög keleti érseknek, bolgár ortodox, bolgár-egyesült és örmény püspöknek székhelye, a Marica, Tundsa és Arda összefolyásánál, termékeny völgyben, vasut mellett; Jildirum külvárosával együtt 60-70 000 lak., kiknek fele körülbelül török, a többi görög, bolgár, zsidó, örmény és cigány, akik részben borteremléssel, malomiparral (több gőzmalom is van a városban és a város mellett), szattánybőrt készítő bőrcserzéssel, szagos vizek desztillálásával, selyem-, gyapju-, pamutkelmék és szőnyegek szövésével, továbbá kereskedelemmel foglalkoznak. D. a trák kereskedelem főhelye. A hajózás a széles, de sekély Maricán nagy ügygyel-bajjal jár; fontosabb a várfos kereskedelmére nézve a Dedeagacsba vezető vasut; gabonán kivül különösen bort, selymet és állati termékeket exportál. A török-tatár jellegü város, mely elsőrangu vár, a II. török hadtest székhelye, számos külső erősséggel bir és roppant nagy faluhoz hasonlít; nagyobbára szegényes házak kertek közt elszórva alkotják a rendetlen és piszkos utcákat. A város legjelentékenyebb épülete a legmagasabb helyen fekvő pompás II. Szelim szultán mecset, amelyet a törökök egész birodalmukban a legszebb mecsetnek tartanak. A XVI. század közepén Szulejman szultán műépítője, Szinán építette. A mecset előtt értékes márvány és szienei gránit-monolitikus oszlopokból egy portikusz van. A mecset oldalán négy karcsu, 60 m. magas minaret emelkedik, amelyek mindegyikén 3, egymás fölé helyezett galéria van. Mindegyik galériára a minaret belsejében 300 egymást nem érintő lépcsőből álló csigalépcső vezet föl. A minaretekről gyönyörü kilátás nyilik a városra és környékére. A mecset tágas, disztelen belseje fölött négy kolosszális porfiroszlopon nyugvó kupola emelkedik, amelynek átmérője 31,2 m. (a konstantinápolyi Aja Szofiáé 31,4, a pantheoné 42,3) és amely a levegőben látszik függeni. Megtekintésre méltó még az Ücs Serifli Dsmai-mecset (az osztr.-magyar konzulátus közelében) sajátszerü minaretekkel; a IV. Murad mecsetje 9 kupolával; a Bajazid Jilderim-féle mecset, I. Mohammed korából és a Muradieh, I. Murad idejéből. Egyéb jelentékeny épület az Ali pasa bazár, egyike a kelet legérdekesebb bazárjainak, galériákkal és boltokkal ellátott nagy épület fehér és vörös téglákból, 2 fő és 4 oldalbejárattal. Ennek közelében van a város régi citadellája, amely most tüzoltó toronyul szolgál. A városon kivül fekvő, a XIV. században épített régi szerajt (Eszki Szerai), a szultánok egykori lakóhelyét, a törökök 1878 jan. 17. légbe röpítették és helyébe kaszárnyákat építettek. Ennek közelében van a pompás katonai kórház. A Maricán átvezető 5 hid közül a görög császárok korából eredő Szt. Mihály-hid a legérdekesebb. D.-tól 1 km.-nyire van Karagacs falu, mintegy 4000 lak., az angol és olasz konzul székhelye és a vasut tisztviselőinek lakóhelye. D. legrégibb néven Uskudama, a trák besszieknek volt fővárosa; bizanci irók Oresztianak is nevezik. A Hadrianus császár által szebbé tett város róla kapta nevét és Haemi Montus tartomány székhelyévé lett. 323. itt győzte Konstantinusz császár Liciniust; 378 aug. 8. pedig a nyugati gótok Valens császárt. V. ö. Judeich, Die Schlacht bei Adria-nopel am 9. Aug. 378. (Deutsche Zeitschrift für Geschichtswissenschaft, 1891, 1 lap). 1205 ápr. 15. Balduin császárt Kalojan bolgár fejedelem legyőzte, fogságba vetette és későbben kegyetlenül kivégezte. 1361. Murad szultán elfoglalta, 1365. pedig Brusszából ide tette át székhelyét. A szultánok székhelye maradt Konstantinápoly elestéig, 1453-ig; de a szultánok ezután is, nyugati hadjárataikat megelőzőleg, rendesen D.-ban gyüjtötték össze hadaikat. Az orosz-török háboruban 1829 aug. 20. Diabics Szabalkanszki elfoglalta, amire szept. 14. a szultán megkötötte a D.-i békét. 1854 jun. 13. Bosquet generális vezérlete alatt 15 000 francia szállotta meg. 1877. a törökök az oroszok feltartóztatására a város körül nagy erődítményeket készítettek, de még mielőtt ezeket fölszerelhették volna, katasztrófa érte az oroszok ellenfeleit és ezért a törökök a nagyobb erődítmények lerombolása után a várost elhagyták; jan. 20. Sztrukov vezérlete alatt orosz lovasok szállották meg és csak 1879 márc. havában hagyták el végleg D.-t.
