Du Pont

Full text search

Du Pont Samu, vagy - mint általán nevezik, mióta a francia forradalom alkotmányozó gyülése e melléknevet adta neki: D. de Nemours, szül. Párisban 1739 dec. 14., megh. Amerikában 1817 aug. 7. 1763. egy kis értekezésével vonta magára Quesnay és Turgot figyelmét, kikkel azután állandóan igen szoros összeköttetésben állott. Minthogy a király kormánya a gabonakereskedés fölszabadításán gondolkozott, D. L'importation et l'exportation des grains (1764.) c. emlékiratot dolgozott ki, melynek fiziokratikus alaphangja azon királyi rendeletből is kitünik, amelynek kibocsátásánál alapul szolgál. 1765. A Jornal de l'agriculture, du commerce et des finances c. folyóirat szerkesztőjévé lett, amelyet erősen fizokrata szellemben vezetett. Ezért annyi támadás érte, hogy meg kellett válnia a laptól, amelyben Quesnaynek később Physiocrtie cimmel kiadott műve először látott napvilágot. D., miután Lemercier de la Riviére után megirta: De l'origine et des progrés d'une science nouvellejét (1768.), az Éphémerides du citoyen c. lap (l. Baudeau) vezetését vette át, s ebben izgatott a laissez faire politika mellett. Mirabeau köztársasági szinezetünek találta a lapot, melyet Terray betiltatott s D. a bádeni őgróf udvarába ment, hol 1773. adta ki: Table raisonnée des principes de l'économie politique c. hires munkáját. Innen Lengyelországba ment, honnan, midőn Turgot lett a miniszter, királyi parancs hivta vissza s Turgot fölhivására dolgozta ki: Mémoire sur les municipalités-jét. Turgot bukása után D.-t száműzték, ki akkor jutott ismét fontosabb szerephez, midőn az Angliával 1786. megkötött kereskedelmi szerződésre szabad kereskedelmi irányban erősen befolyt. Ugyanekkor a mezőgazdasági bizottságban, majd a noteblék gyülésén működött, mindenütt szabadelvü reformokat sürgetve. A forradalom idején Nemours választotta képviselőjévé s mindig a szabadelvüségnek mérsékelt, bár a formalizmusoktól nem ment hirdetője volt. A papirpénzrendszer s Mirabeau ellen intézett támadásait majdnem életével fizette meg, mert a tömeg 1790. megtámadta. Az alkotmányozógyülés feloszlása után D. a sajtó terén működött, s egyike volt XVI. Lajos legutolsó hiveinek, amiért Robespierre elfogatta. A direktorium alatt az ellenzéken volt s midőn száműzték, Amerikába vándorolt ki. Innen azonban viszatért Párisba, hogy mint a kereskedelmi kamara titkára, majd elnöke, izgasson Napoleon intézkedései ellen, s hogy 1809-1811. kiadja Turgot munkáit. Alkönyvtáros volt, midőn az 1814. ideiglenes kormány titkárává lett, de a száznapi uralom arra kényszerítette, hogy ujból Amerikába menjen. V. ö. Schelle: D. d. N. et l'école physiocratique (Páris 1888).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi