Dumont

Full text search

Dumont (ejtsd: dümon), 1. Ágost Sándor, francia szobrász, szül. Párisban 1801., megh. u. o. 1884. Először atyjának, azután Cartelliernek tanítványa volt, 1827-30. pedig Rómában Canova hatása alatt állott, de a természetet is folyton tanulmányozta. Rómában készítette a: Fuvolázó fiatal faunt és az: Éjjel tanuló Nagy Sándor-t, Leukothea és Bacchus szobrait. Párisban keletkeztek: az Igazság (a képviselőház számára); Poussin Miklós szobra az akadémia üléstermében; a Szabadság géniusza a juliusi emlékoszlopon; I. Ferenc és Lajos Fülöp szobrai a versailles-i muzeumban; Szűz Mária szobra a párisi Notre Dame de Lorette, szt. Ceciliáé a St. Madaleine templom számára; Bugeaud marsall emlékszobra Angersben; I. Napoleonnak több mellszobra és 1871. lerombolt szobra a Vendôme-oszlopon; Jenő alkirály szobra a Place Eugéne-en; Suchet marsall szobra (Lyon); a Dicsőség és Halhatatlanság (uj Louvre). D. 1852-ben az École des beaux-arts tanára lett. V. ö. Vattier, Augustin D. (Páris 1885); u. a.: Une famille d'artistes. Les D. 1660-1884. (u. o. 1890).
2. D. Albert, francia archeologus, szül. Sceysur-Saôneban 1842 jan. 21., megh. Párisban 1884 aug. 12. 1874. a Rómában felállított francia iskola tanára volt s ott archeologiát és műtörténetet tanított, 1875. hasonló minőségben Athénbe ment, 1878. visszatért Franciaországba s a grenoblei akadémia rektora lett; 1879. a felsőbb tanügyi igazgatójává nevezték ki. 1882 óta tagja volt az akadémiának. Nevezetesebb munkái: De plumbeis apud graecos tesseris (1870); Essai sur la chronologie des archontes athéniens postérieurs á la CXXIIe olympiade (1870); Peintures céramiques de la Gréce propre, vases peints et terres cuites (1882-90; Chaplainnal együtt); L'administration et la propagande prussien an Alsace (1871); Le Balkan et l'Adriatique (1873); az akadémia által jutalmazott Espliaction théorique et catalogue descriptif des stéles représentants la scéne du repas funébre (1886) nem jelent meg nyomtatásban. Legujabb műve: Mélanges d'archéologie et d'épigraphie (1892).
3. D. Leó, francia filoz. iró, szül. Valenciennesben 1837., megh. 1877. Miután a jogot elvégezte, nagy utazásokat tett, azután mint magántudós a filozofiának élt és falusi jószágán St.-Saulve-ban Valenciennes mellett halt meg. Eleinte főleg lélektannal foglalkozott mint a skót iskola tanítványa, majd a darvinizmushoz szegődött, melynek elméletét figyelemre méltóan értékesítette a filozofiában. Művei: Les causes du rire (1862), Jean Paul et sa poétique (1862. J. P. esztétikájának magyarázatos fordítása); Le sentiment du gracieux (1863); La morale de Montaigne (1866); Antoine Watteau (1867); De l'éducation des femmes (1868); Haeckel et la théorie de l'évolution en Allemagne (1873). Főműve: Théorie scientifique de la sensibilité (1875). V. ö. Büchner A. (akivel együtt fordította Jean Pault): Un philosophe amateur: L. D. (Caen. 1884).
4. D. Péter István Lajos, francia filozofiai iró, szül. Genfben 1759., megh. Milanóban 1821. Genfben tanulta a teologiát, később mint Shelbourne lord gyermekeinek nevelője Londonban élt, a francia forradalom kitörésekor Párisban volt, mint Mirabeau munkatársa, azután visszatért Angliába; lefordította Bentham műveit franciára. 1814-ben Genfben találjuk, mint a nagy tanács tagját, ahol sokat tett a börtönügy javítása érdekében. Művei, melyben Benhtam eszméit rendszeresen szerkeszti: Traité de législation civile et pénale (Genf 1802. 3 köt.); Théorie des peines et des récompenses (London 1811, 2 köt.); Tactique des assemblées législatives (Genf 1816); Traité des preuves judiciaires (1823); De l'organsation judiciaire et de la cofication (1828).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi