Eboli
Eboli Ruy Gomez de Silva, spanyol herceg és államférfiu, szül. Portugáliában, de azután Spanyolországba költözött, ahol II. Fülöp ifjukori társalgója és később tanácsadója lett. A király hálájának jeléül megtette herceggé és granddá és neki ajándékozta Eboli fejedelemséget (Salerno tájékán, Nápolynál). Megh. 1572. - Felesége, Anna de Mendoza y la Cerda, E. hercegnő, szül. 1540 jun. 29., megh. 1592 febr. 2., régi s hires spanyol család sarja. A herceg 1559. vette nőül e büszke s szép nőt, kit azonban az a szerencsétlenség ért, hogy vivás közben fél szemét elvesztette. Rendkivül gőgös, szenvedélyes meg hatalom után vágyó nőnek mondják, ki az udvari cselszövények és ármányok minden nemében kitünt. Férje iránt azonban hű volt és tiz gyermeket szült neki. Férje halála után apácának készült, de felhagyott ezzel a tervvel és Pastranába költözött, hol gyermekei nevelésének és a gazdaságnak élt. Uralomvágya azonban most sem engedte nyugodni és hogy politikai befolyásra jusson, összeköttetésbe lépett Fülöp kegyencével, Perez-cel, kinek aztán szeretője is lett. Lehet, hogy Fülöpnek is szeretője volt és Mignet azt hiszi, hogy Palastran herceg a király és E. hercegnő gyermeke. Mindezen viszonyoknak politikai ármányok vetettek véget. 1578. ugyanis Don Juan (akkoriban németalföldi helytartó) titkárát, Escovendo-t küldte Madridba, ki Perez-cel csakhamar meghasonlott és egyuttal a hatalomért küzdő udvari pártok haragját és irigységét vonta magára. Esvocedo a Perez és E. viszonyát is megtudta és a dolgot Fülöpnek feljelentette. Ekkor Fülöp, ki valamennyire gyanakodott és egy csapásra szeretett volna tőlük szabadulni, a következő tervet eszelte ki. Előbb Perezet biztatta Escovedo megöletésére és miután E. is bosszut kivánt állni Escovendon, Perez versenytársát 1578 márc. 31. meggyilkolta. Csakhogy ekkor Fülöp Escovedo rokonait arra beszélte rá, hogy Perez ellen vádkeresetet indítsanak, mi meg is történt. Perez futásban keresett menedéket; E. hercegnőt azonban Fülöp parancsára elfogták és előbb Pinto várában, később pastranai várában fogva tartották. Később, midőn Perez Franciaországban menhelyre talált, a király parancsára a hercegnőt szigorubb fogságra vetették és miután a dölyfös hercegnőt szigorubb fogságra vetették és miután a dölyfös hercegnő állhatatosan vonakodott Fülöptől kegyelmet kérni, halálig fogva maradt. A Schiller Don Carlos-ában ecsetelt E. hercegnő nagyon eltér a történelmi hűségtől.
