Eckbert,
Eckbert, IV. Andechsi Berthold meráni herceg, utóbb horvát-dalmát fejedelem s isztriai őrgróf fia, 1202. már bambergi püspök volt. 1206. mint pápai követ ment Esztergomba, hogy üdvözölje II. András királyt, kit E. huga, Gertrud, akkor ajándékozott meg egy fiugyermekkel. A király ekkor a Szepességben javakat is adományozott sógorának, kit csakhamar ismét magához kellett fogadnia s védnie a pápa és a német birodalmi rendek ama vádja ellenében, hogy egyetértett Wittelsbach Ottóval, ki Sváb Fülöp németrómai császárt 1208 jun. 21. éppen Bambergben gyilkolta meg. 1209. a pápa is panaszkodott András királynak, hogy irányában szintén tiszteletlenül viselkedett E., ki Gertrud megöletése (1213) után kerülte Magyarországot; 1216. azonban még bizonyos rokonszenvvel emlékezik róla sógora, András király, kit 1217. csakugyan el is kisért szentföldi hadjáratára. 1228., midőn András király és Gertrud leányát, az özvegy szent Erzsébetet Henrik herceg elüzte otthonából, a püspök magához fogadta s bottensteini palotájában adott neki szállást. A szent azonban II. Frigyes császár kezét is visszautasítva, csakhamar kolostorba vonult. E. a többé-kevésbbé biztos történelmi adatokból, ugy látszik, megérte azt az örömet, hogy fölszentelhette a bambergi román izlésü hires székesegyházat, melyet II. Henrik császár 1004. kezdett építtetni; de még a fölszentelés évében elhunyt 1237 jun. 5.
