Égbolt.
Égbolt. Közvetlen érzéki benyomásaink szerint lelapult félgömbhéj, mely a látás határa mentén a földön nyugszik. Az elméleti okoskodások által nem befolyásolt természet embere ugyanis az égboltban nem tökéletes félgömböt lát, hanem nyomott boltozatot, melynek zenit pontja tetemesen közelebb áll az észlelőhöz, mint a horizont vonala. Vitás kérdés még ma is, vajjon ezen benyomás érzéki vagy itéletbeli csalódásra vezetendő vissza, vagy vajjon érte csupán a légperspektiva okolandó-e? Annyi bizonyos, hogy ezen tüneménynyel szorosan összefügg ama tény is, hogy a horizonthoz közel a Nap és Hold korongja sokkal nagyobbnak látszik, mint a zenit szomszédságában, holott pontos csillagászati mérések nem adnak különbséget a korong nagyságában, ha ez különböző magasságokban áll. Malebrandhe és Euler szerint ennek oka az volna, hogy távolsági itéletünket vertikális irányban nem támogatja szemmértékül használható tárgy, mig ezek a horizont mentén bőven megvannak és igy ezek a horizont mentén bőven megvannak és igy elég pontos távolságbecslést engednek. Az É. pontosabb alakját először Smith Róbert adta meg, miután ezt Treiber 1672. teljesen téves alapon meghatározni iparkodott. Ha ugyanis a horizont és zenit távolságának felező pontját szemmérték szerint az égen beállítjuk, ezt nem 45, hanem csak 23°-nyi magasságban fogjuk találni. Ebből következik, hogy az É. nem félgömbnek, hanem oly gömbsüvegnek tekinthető, melynek magassága a sugárnak csak 6/37-ét, kerekszámban 1/6-át teszi. Innen van azután az is, hogy hullócsillagoknak s hasonlóknak magassági becslései; még ha ezek szakemberek kezeiből is kerülnek ki; kivétel nélkül tulságos nagyok, mert hiszen mi, mint említők, 45° magasságunak gondoljuk, ami tényleg csak 23° magassággal bir. Ezzel még nincs eldöntve ama kérdés, vajjon az É. tényleg gömbsüvegnek tekinthető-e, mert egyes, bár eddig szórványos megfigyelések arra látszanak mutatni, hogy komplikáltabb alakra kell gondolnunk; igy különösen valószinü, hogy az É. pontosabb alakja ugynevezett kagylósgörbe forgásából keletkezett boltozattal azonosítandó. A csillagászatra és annak pontos meghatározásaira nézve az égbolt és éggömb közötti különbség teljesen közömbös, mert a csillagok helyét ott kizárólag egy ideális gömbre vonatkoztatjuk, melynek középpontját a megfigyelő foglalja el.
