Egerbegy
Egerbegy 1. (Arbegen, Agerbicu, Agregyits), nagyközség Nagy-Küküllő vmegye bólya-berethalmi j.-ban, (1891) 1176 oláh és német lakossal, vasúti megállóval; jó bortermeléssel és pinceegyesülettel. - 2. E. (Agirbiciu), nagyközség Torda-Aranyos vmegye tordai j.-ban, (1891) 2664 magyar és oláh lakossal, termékeny határral. E. a Mezőségre messze benyuló völgy torkolatában, az Aranyos balpartján fekszik. 1332. Egurbeg és Egvribeg név alatt mint önállló egyházközség említtetik. 1534. Gerendi Miklós adóssága fejében Ampringer Mátyásnak E-i birtokát kötötte le. 1602. Básta duló hajduit Csáki István itt verte szét. Később E. Sarmasági Zsigmond birtokába került, fényes kastélyának romjai most is látszanak a községtől É-ra emelkedő Paphegyen. Bethlen Gábor 1609. önálló kormányzati joggal ruházta fel és oly hatáskörrel, hogy tanácsa 25 forintig végérvényes itéletet hozhasson és csak az azt meghaladó ügyeket felebbezzék Torda vmegye törvényszékéhez. Bár az erre vonatkozó okirat elveszett, E. mégis 1744. és 1767. is oppidum gyanánt fordul elő, de ugylátszik, hogy városi joga tényleg csak 1714 és 1744 közt ismertetett el. 1762 szept. 27. Torda vármegye itt tartotta közgyülését. E. 1763. egy dragonyos, majd határőri székely huszárezredbe erőszakoltatott. 1848. E. és Gyéres fényes jelét adta szabadságszeretetének és hősiességének. V. ö. Orbán Balázs: A Székelyföld leirása. V. köt. 1871.
