Egervári prépostság,
Egervári prépostság, szt. István kettőt alapított, hogy az egri püspökségnek gyámolítására szolgáljanak. Később még harmadik prépostság is alapíttatott, de a tatárjárás idejében mindhárom elpusztult. Midőn Rozgonyi Péter 1425. egeri püspökké lett, kettőnek, a szt. Péterről és szt. Istvánról cimzetteknek csupán cimét elevenítette fel, de a harmadikat a bold. Szüzről cimzettet teljesen helyre akarván állítani, ezen ügyben V. Márton pápához és Zsigmond királyhoz fordult. A pápától fölhatalmazott Miklós bécsi apát megadta jóváhagyását. Zsigmond pedig az akkor kihalt Solymosi család heves vmegyei birtokát adományozta a prépostságnak. a prépost-kinevezési joga, melyet Rozgonyi magának tartott meg, halála után 1438. a kanonoki testületre szállott, mely a maga kebeléből választott prépostnak meghagyta, hogy az alapító szándéka szerint misék végzésére a bizonyos napokon zsoltárok mondására 4 segédlelkészt tartson. Jelenleg a prépostság az egyik kanonoki stallum javadalmát képezi. Verezle Gáspár, A b. Szüz egervári prépostsága. Az egri Emlékkönyvben (1865. 279-256).
