Egésztelek
Egésztelek v. egészhely, egy volt urbéri telek, melynek kiterjedése, tekintettel a föld termékenységére s a lakosság számára, megyék szerint szabályozva volt; a beltelek mindenütt egy holdban volt megállapítva, ellenben a szántóföld 16 és 40 hold között, az E.-hez tartozó rétek területe pedig 6 és 22 hold között változott, ugy hogy egész telek alatt tehát 22-60 holdnyi birtok értendő; azonkivül jogigénye volt a telkes gazdának a közös legelőkhöz és az erdőkhöz. Az urbér behozatala alkalmával volt Magyar- s Horvátországban 217 018 E., melyek száma 1847-ig 227 605-re szaporodott s Magyarországra nézve - Fényes Elek szerint - 222 225 telket tett ki; kiterjedésük az urbériség felszabadulásakor mintegy 10 309 510 kat. hold volt. Az E. fél-, negyed- s nyolcadtelekre s esetleg kisebb részekre is felosztható volt, azonban az urbér behozatala óta negyed telken alól elosztani csak a földesur beleegyezésével volt szabad. V. ö. Galgóvzi Károly, Magyarország mezőgazdsági statisztikája (Pest 1855); Matlekovits Sándor, A földbirtok a nemzetgazdaság jelenlegi álláspontja szerint rendezve (Pest 1865).
