Égető gazdaság
Égető gazdaság (Brandwirtscharft), nem éppen szerencsés, de irodalmunkban elfogadott kifejezője azon gazdálkodási rendszernek, melynél a talajt időközönkint bizonyos égető eljárásnak, magyarán mondva pörkölésnek vetik alá. Előfordul irtásföldeknél, lápoknál, de közönséges szántóföldnél is; rendszerint három alakja különböztetendő meg az É.-nak. Az erdei É.-ot az jellemzi, hogy a sarjerdőnek használt terület 16-20 éven keresztül mint erdő kezeltetik, rendszerint cserkéreg nyerése céljából. Aztán az erdő letarolása és a kevésbbé értékes fahulladék elégetése s a hamu elszórása után 3-4 éven keresztül, vagyis mindaddig, mig a visszamaradt fatörzsekből fakadó sarjak azt lehetővé teszik, rozs, zab, hajdina és burgonya termelésére használtatik. Az É. másik neme a lápégető gazdaság, mely Németország észak-nyugoti részeiben honos s abból áll, hogy a tőzeges táptalajt lecsapolása után vagy közvetetlenül meggyujtják, vagy előlegesen ekével lehántják és a lehántott és máglyákba rakott gyepet elégetik, a keletkező hamut pedig egyenletesen eltérítik. Ezen művelet előnyös hatása több irányban nyilvánul; ugyanis az égetés folytán a tulságos sok televényt tartalmazó talaj kedvezőbb fizikai állapotba megy át, egyuttal közvetetlen felvételre alkalmas ásványi tápanyagokban gazdagíttatik és végül tömérdek sok gyom és gyommag elpusztul; a lápégetés ennélfogva telkesítés céljából egyszer alkalmazva helyén van, azonban rendszeresen alkalmazva, a rablógazdaságnak egyik legveszélyesebb neme, mivel a talajt idővel televénytartalmától teljesen megfosztja és utoljára terméketlenné teszi. Az É. harmadik neme a közönséges talajégetés, melylyel szintén Németországban találkozunk és mely abból áll, hogy a szántásnál keletkező hantok rőzsenyalábokra fektetve, kiszáradásuk után a rőzsével együtt elégettetnek; igaz, hogy ezen műveletnél a talaj fizikailag javíttatik s hamuban gazdagíttatik, tehát egy időre termőképesebbé tétetik, de minthogy az ily talaj idővel televényétől szintén megfosztatik, nemcsak a rablógazdaságnak egy veszélyes neme, hanem költséges volta miatt egyáltalában nem ajánlható, annál is inkább, minthogy a talaj termőképesebbé tételére a rendszeres művelésben s trágyázásban sokkal biztosabban ható eszközökkel rendelkezünk.
