Egri,
Egri, 1. János, magyar szinész, szül. Egerben 1810., megh. 1846. Az egri akadémia bölcsészeti osztályából lépett a szinpadra, melyen ugy a drámai mint a komikai szerepekben kitünő szinész volt. Legfőbb érdeme, hogy a természetes szavalási módot ő honosította meg a vidéken.
2. E. Lukács, az unitárizmus egyik legelső hirdetője Magyarországon, Egerben született. 1552. a wittenbergai egyetemen tanult. 1553 táján szülővárosa hivat meg papjának. Onnan 1558. Kolozsvárra távozott, hol mint magyar prédikátor, iskolában és templomban Basilius Istvánnak és Dávid Ferencnek tiszttársaként működött. Sok betegeskedése miatt 1565. visszatért Eger enyhébb égalja alá, hol már az unitárizmus szellemében fejtegette a Szentháromság tanát. Károlyi Gáspár csakhamar zsinatot hivott össze megcáfolására, de a Göncön 1566 jan. 22. összejött lelkészek hosszas vita után sem birták rávenni tételei visszavonására. 1568 jan. 6. Szikszón ujra zsinatot tartottak az időközben ungvári pappá és ungi esperessé választott E. ellen, kit kevéssel a zsinat előtt Schwendi, kassai főhadparancsnok börtönbe záratott. Ugy a szikszói, mint a pár hét mulva (jan. 27.) tartott kassai zsinat eredménytelen volt, amennyiben E. hű maradt meggyőződéséhez, sőt szádvári fogságából sem szünt meg amellett szót emelni, miért ellenfelei még 1568 aug. 24. ismét zsinatot tartottak megcáfolására, ezuttal Sárospatakon. Egyidejüleg Szikszai Fabricius Balázs egész könyvet irt ellene. Noha 1570. aláirt egy tételeit megtagadó hitvallást, még 1573-ban is fogva volt. További sorsa ismeretlen.
