Egri káptalan,
Egri káptalan, alapítója valószinüleg Szent István, ki a püspökséggel együtt szervezte ezt. Rozgonyi Péter egri püspök 1430., midőn a káptalant ujjáalakította, szintén említi, hogy Szent István a káptalanban 2 prépostságot, 3 kolumniális kanonokságot, 10 főesperességet és meghatározott számu kanonokságot alapított. Alapításával egykorban nyerte el valószinüleg a hiteles helyminőséget is. Az első a káptalanságra vonatkozó okmány 1216-ból való; ebben jóváhagyja III. Honorius pápa, hogy Katapán egri püspök némi tizedjövedelmet a káptalannak átengedett. 1219-től kezdve már meg van a nagyprépostok névsora, kik közöl említendő Kilit, ki mint királyi kancellár az aranybullát kiállította. A tatárjárás idejében sok kanonok elvérzett, jószágaik elpusztultak, de a káptalan utána helyreállítatott a hiteles helylyel együtt. 1249. a préposton, az olvasó, éneklő és őr-kanonokon és az 5 préposton kivül még egyéb kanonokok is voltak. 1310. Márton püspök 20-ra szállította le a kanonokok számát, mig azelőtt vagy 30-an lehettek. Később is 4 kolumniális kanonok és 15 főesperes említtetik. Megemlítendő ez időtájban Bárkóczy Ferenc kanonok, kiből később esztergomi érsek lett. Mátyás király idejében a nádor birói eljárással megszüntette a hiteles helyet és elvette a pecsétet tőle, mivel okmányhamisításnak jöttek nyomára. 1467. visszanyerte jogait, melyeket 1550. az országgyülés határozata alapján Abauj Zemplén, Ung, Máramaros, Ugocsa, Szolnok és Kraszna vmegyékre, valamint a régebben a váradi káptalan hatáskörébe tartozó területekre is kiterjesztett, sőt 7 évvel utóbb a leleszi konvent helyét is pótolta. 1500-tól kezdve megvan a kanonokok névsora is, kik közül mindjárt az elején említendő Felnémeth Bernard, ki mát X. Leo pápa követe 1516. 20 000 arany segélyt hozott az országnak. A mohácsi vész után szomoru sorsra jutott a káptalan, javainak legnagyobbrészét a protestáns urak foglalták le. 1596. Egert elhagyni kényszerült, az 1597. XXXVIII. t.-c. értelmében Kassán telepedett le, honnan azonban a Bocskay alatt felkelt protestánsok elüzték. 1609. Nagy-Szombatra, 1613. Jászóra telepítette az országgyülés, hol 1610. Bethlen idejében Széchy György rombolt közöttük. 1649. ismét Kassára, a XVII. század legelején pedig Egerbe tért vissza a káptalan, mig 1723. a hiteles helyét is ismét elnyerte. Jelenleg 14 javadalmas és 8 cimzetes tanonoka van. (Jerney. A magyarorzsági káptalanok és konventek. Magy. Tört. Tár. II. 45. kk. l. Balásy F., Az egri egyházmegye alakulása. Egri Emlékkönyv. Series Praepositorum Maiorum és Series Canonicorum Ecclesiae Egriensis 5-20, 32-49 l.)
