Egyensuly,
Egyensuly, azon állapot, melyben a testre működő erők összessége annak mozgási állapotát nem változtatja, melyben tehát az erők összege és azok forgató nyomatékának összege zérus. Ha valamely test egyensulyi helyzetébe zérus sebeséggel érkezik, akkor ezen helyzetében meg is marad. Az egyensuly stabilis, ha a testet az egyensulyi helyzetből kimozdítva, a reáműködő erők negativ munkát végeznek; labilis, ha az erők munkája pozitiv; közömbös, ha a munka zérus. A testek egyensulyozásával különösen az u. n. egyensulyozó művészek, az equilibristák foglalkoznak. A kifeszített kötélen, dróton egyensulyozva járó erőművészek, kötéltáncosok-nak nevezzük. A kerékpározásnál (velocipédezés), lovaglásban, tornában is nagyon szükséges ügyesség az egyensuly. - E. a filozofiában is használt kifejezés; a midőn az akaratot indító okokat képiesen sulyoknak nézzük, amelyek közül az erősebb az akaratot elhatározásra birja; ámde ha a két ok egészen egyforma, egyesuly áll be. Ez esetben némelyek szerint az akarat szabadon választ (aequilibrium). Ezt az egyensulyt csufolja ki Buridán szamarának meséje, ki két egyforma távolságban levő egyforma nagy szénacsomó közt állván, éhen kénytelen halni.
