Éjjeli fagy, akkor áll be, ha a hőmérséklet éjjel 0° alá száll. Különösen mezőgazdasági szempntból fontos, mert a növényzetre káros hatása van. Csendes, derült idő legjobban kedvez az É. keletkezésének, mert ilyenkor a talaj erősen lehül. Bekövetkezését meglehetős biztossággal várhatni akkor, ha a levegő harmatpontja este 0° alatt van. Ellenkező esetben nem kell É.-tól tartani. Lang K. 1879-1888. évekről München számára a 4 kritikus hónapban (ápr., máj., szept., okt.) meghatározta a harmatpontot az esti 8 órai időpontban és azt találta, hogy a hőmérséklet éjjeli minimuma a 8 órai harmatponttal teljesen egyezik. A harmatpont tehát megbizható alap az É. prognózisára. A gyakorlatban a harmatpontot az August-féle pszichrométer v. más higrométer segítségével lehet meghatározni (l. harmatpont). Ha p. az esti órákban a száraz hőmérő 9°-ot, a megnedvesített pedig 5°-ot mutat, akkor É. várható, mert a harmatpont 1,4°. Párás levegő és felhők védő burokként szerepelnek és a talajt megóvják a tulságos lehüléstől, miért is a vegetáció védelmére mesterséges felhőket idéznek elő. Az indiánok nedves szalmát dobnak a tüzre és a fejlődő párás füstfelhők megvédik ültetvényeiket az É.-tól. Sok esetben már sikerült a szőllőt a májusi fagyok ellen ily módon megvédeni. Szükséges azonban a füstfelhőket éjjel - még mielőtt a hőmérséklet a fagypont alá sülyed - előidézni és azokat még reggel napkelte után is fentartani, mert a hőmérséklet gyors változása megrontja, amit a fagytól megmenteni sikerült (Chambrelent, Comptes-Rendus, 1892).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.