Elektrométer,

Full text search

Elektrométer, elektromos mennyiségek és potencial különbségek mérésére szolgáló műszer. Ha nem mérésről, hanem csak az elektromos állapot kimutatásáról van szó, igen jó szolgálatot tesznek az elektroszkópok. A legegyszerübb elektroszkóp az elektromos inga (l. o.). Ennél érzékenyebb az aranyfüstös elektroszkóp, mely függélyes fémrudból áll, egyik végén 2 szabadon lógó aranyfüst-lemezzel. A fémrudat üvegszekrénybe helyezzük, ugyhogy az aranyfüst-lemezek a szekrényben helyezvék el, a fémrud másik vége pedig a székrényből kiáll. Ha a rud ezen végét elektromos testtel érintjük, az aranyfüst-lemezek is elektromossá válnak, egymást taszítják s villa módjára szétágaznak. Bohnenberger elektroszkópjában a fémrud végén egy aranyfüst-lemez Zamboni oszlopának egy-egy sarkával összekötött két fémlap között lóg. A fémruddal elektromosságot közölve, a lapok egyike az aranyfüstöt vonzza, másika taszítja. Az E.-rel végzett méréseknél az elektromos testek egymásra gyakorolt vonzó vagy taszító erejének lemért nagyságából következtetünk az elektromosságok mennyiségére v. a pontencial különbségükre. Ez erő lemérése pedig azon alapszik, hogy az egyensulyt tart bizonyos külső erőkkel, p. drót csavarásából származó erővel v. a földmágnesség irányító erejével. A legrégibb ilynemü mérő eszköz a Coulomb-féle csavarásmérleg (l. o.). Riess E.-ében a rudat a vezető golyóval mágnestü helyettesíti; tehát az elektromosságok taszító erejével a földmágnességnek a mágnesre gyakorolt irányító ereje tart egyensulyt; utóbbit ismerve, magát a taszító erőt is meghatározhatjuk. Leghasználatosabb azonban a Thomson-féle quadrans E., mely egyszersmind a legérzékenyebb is. Lényegében 4 vezető vizszintes körquadransból áll, melyek közül két-két szemben fekvő egymással vezetőleg összeköthető. A quadransok felett vékony fonálon könnyü piskótaalaku vezetőlemez lóg. Ha ezen lemeznek oly töltést adunk, melynek potenciálja nagy azon vezetők potenciáljához képest, melyek potenciál különbségét meg akarjuk határozni, a két quadranspárt pedig utóbbiakkal hozzuk érintkezésbe, a lemez egyensulyi helyzetéből kitér; a kitérés pedig az összehasonlítandó elektromos testek potenciál különbségével arányos. Az egyik elektromos test maga a föld is lehet. Ezen quadrans E. szerkezete komplikálódik oly részek hozzájárulása által, melyek segítségével a piskóta töltése állandóvá tehető s ennek állandósága ellenőrizhető.
Egészen más elven alapszik a Lippmann-féle E., mely a higany és kénsav közötti kapilláris állandónak hidrogén kiválasztása által létesült változását használja fel elektr. potenciál-különbségek mérésére. A műszer higanynyal megtöltött, vékony csucsba végződő üvegcsőből áll. A cső csucsával kénsavba ér. A higany és kénsav polarizálandó válaszfelülete a vékony csucsban foglaltatik. Ha most a higany a negativ polussal, a kénsav a pozitiv polussal áll vezető kapcsolatban, a határfelületen hidrogén válik ki, a kapilláris állandó megváltozik s a válaszfelület eltolódik a csőben. Az eltolódás a potenciál-különbséggel arányos. Ezen műszerrel azonban csak 1 voltnál kisebb potenciál-különbséget mérhetünk. Mindezen mérőeszközökkel közvetetlenül csak összehasonlító méréseket lehet végezni; elektromos potenciál-különbséget abszolut mértékben a Thomson-féle abszolut E.-rel mérhetünk. A műszer egy mozgó és egy szilárd körkorongból áll; a mozgó korong egy mérleg egyik karán lóg; ha a két korong között a lemérendő potenciál-különbséget létesítjük, akkor a szilárd korong a mozgóra vonzó erőt gyakorol, melynek nagyságát a mérleg másik csészéjébe helyezett sulyokkal egyensulyozhatjuk s ezáltal az erő nagyságát abszolut mértékben megállapíthatjuk. Az erő nagyságából s a korongok méreteiből a potenciál-különbséget is abszolut mértékben kiszámíthatjuk.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi