Elzevir
Elzevir, a leghiresebb nyomdász-családok egyike, melynek nyomtatványai mint a szép és hibátlan kiállítás valódi remekei ismeretesek. Az E.-család Németalföldön másfél századon át virágzott s tagjai majdnem mind nyomdászok voltak. Ősapjuk, E. Lajos, szül. Louvain-ban 1540., megh. Lejdában 1613. Eredetileg könyvkötő volt s majd Weselben, majd Douay-ban tartózkodott, mig végre 1580. Lejdában telepedett le, ahol könyvkötészete gyors virágzásnak indult, annyira, hogy rövid idő alatt nyomdát alapított, melynek legelső terméke: Drusii Ebraicarum quaestionum ac responsionum libri duo; ezt követte 1592. a Merula által kiadott Eutropius, amelyen az E. név először fordult elő. Az E.-család nyomtatványainak ismertető jele: egy oszlopon pálmalevelek fölött ülő sas, karmai között egy csomóba kötve 7 nyilat tartva, a szalagon ezen jelszóval: «Concordia res parvae crescunt». Az E.-család Frankfurtban, Párisban, Rómában s Nápolyban könyvkereskedéseket is alapított s innen terjesztették több mint 2000 különféle kiadványukat, melyek közül a Caesar, Horatius, Plinius, Virgilius, Cicero s más remekiró-kiadások, továbbá a görög uj testamentum, a «Respublica»-kiadások (köztük Magyarország is) stb., melyeket az amateurök még ma is keresnek, mint becses könyvészeti ritkaságokat. V. ö. Frick Gy., Die sog. Elzevierischen Republiken (Halle 1893). Az E.-család nevezetesebb tagjai még: E. Izsák (1596-1651); E. Dániel (1626-1680); E. Lajos 1604-1670), aki 1638. Amsterdamban alapított virágzó nyomdát, mely azonban halála után nemsokára idegen kezekbe került. A lejdai nyomda E. Ábrahám alatt, aki azt öregatyjától még 100000 frt értékben vette át, annyira hanyatlott, hogy 1712. bekövetkezett halála után örökösei 2000 frt-ért adták el.
