Embolia

Full text search

Embolia (gör.) a. m. beledobás. Az orvostanban E. a véredényekben a vér által tovahajtott idegen test, mely elég nagy arra, hogy az edények valamelyikében fennakadjon. E rendkivül fontos folyamatot Virchow (1845) fedezte fel s bebizonyította, hogy a véráram a legkülönbözőbb fajsulyu anyagokat magával tudja ragadni (liszt, higany), melyek aztán a kisebb-nagyobb verőerekben vagy hajszáledényekben fennakadnak. A szervezetben leggyakrabban a véralvadékok (thrombusok) sodortatnak igy tova, tehát E. ott lép föl, hol thrombus képződik. (Véráram-lassabbodásnál, p. sebeknél, loboknál, vérszegénységnél, marazmusnál, a véredény belhártyájának sérüléseinél, szivbillentyübajoknál stb.). Ilyenkor a thrombus leszakíttatva a vérkeringés fiziologiai irányát követi, kivéve, ha p. a szívfal hiányossága miatt a vér a bal gyomrocsból a jobba folyhatik át, mely esetben az E. p. a tüdő vivőereiből a tüdő verőereibe, tehát a kis vérkeringésbe, nem pedig a függőérbe juthat (paradox embolus). Az E. hatása különböző. Ha a vérkeringés valamely része teljesen felfüggesztetik, akkor p. rögtöni vakság, villámütéshez hasonlón gyors öntudatlanság stb. állhat elő. Ha a vérkeringés a szerv embolizált részében nem pótolható, mert az eltömött verőér, u. n. végverőér volt, más verőerektől tehát az embolus alatti szakasz nem tápláltatik, akkor a vérkeringés nélküli rész a vivőerek részéről vis a tergo utján átivódik (infarctus emb. haemorrhagicus). Ez főleg az agyban, tüdőben, lépben és vesében fordul elő; az ily módon elhalt részek később felszivathatnak. Ugyanez a sorsa a szervezetnek, ha nem véralvadékok, hanem, p. csonttörésnél, nagy mennyiségben felszivódott zsir, levegő stb. jutott a vérkeringésbe. Képezheti azonban az E.-t olyan anyag is, mely parazitikus jellegü (bakteriumok, állati élősdiek, mint echinococcusok, trichinák, filariák stb. v. álképletek részei). Ilyenkor metasztázis jön létre, vagyis az eredeti bántlom embolus utján átterjed a szervezet más távollevő részeibe. Az ilyen embolusokat Virchow rossz indulatuaknak nevezi, mert ilyen módon a folyamat rendkivül gyorsan és nagy mértékben sulyosbodik. V. ö. Virchow, Gesammelte Abhandlungen (Frankfurt 1857); Cohnheim, Untersuch. über die embolische Processe (Berl. 1872).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi