Endémia
Endémia (gör.), az orvostanban az epidémiával ellentétes fogalom, s olyan betegségeket jelent, amelyek bizonyos szükebb helyeken állandóan fordulnak elő, mig másutt rendszerint nem, vagy csak ritkán észlelhetők. Ha az E. egész országra kiterjed, neve pandémia. Ilyen endemiás betegségek p. a kolera a Ganges és a Brahmaputra partjain Indiában; Alsó-Egyiptomban a pestis, az Atlanti-tenger forró égövi partjain a sárgaláz otthonos, Irlandban a kiütéses tifusz tanyáz, a mocsarak mentén hazánkban is a hideglelés uralkodik; a golyva és a kretinizmus a szegényes, hegyes vidékek átka, mig nagyobb városokban a tüdővész, a görvélyes bántalmak, az angolkór, a himlő, a kanyaró, skarlát és difteria tartózkodik állandóan. Az E. okai nem mindig ismeretesek, kétségtelenül nagy szerepet játszanak azok előidézésében az éghajlati viszonyok, a talaj alkata, az emberek táplálkozási, lakási és kenyérkereseti viszonyai. Igy E.-k támadnak egyes helyeken a vetésben gyakran előforduló anyarozsnak a liszttel való összekeverése következtében, az Olaszország északi részeiben otthonos pellagra a kukorica-liszt hibás voltából ered. Egyes E.-s betegségek a helyhez vannak kötve s onnét tovább nem terjednek, mig mások, s éppen a legveszedelmesebbek, klimatologiai s még nem teljesen ismert viszonyok összejátszása mellett utra kelnek s világrészeket járnak be epidémia alakjában, többnyire, de nem mindig, az emberi közlekedés utjain haladva.
