Etruszk művészet

Full text search

Etruszk művészet. Az ó-kor népei között az etruszkok művészeti tekintetben nem az első helyen állanak. Aránylag legkiválóbbat alkottak az építészet terén (l. o.). A szobrászatban és a festészetben szintén részint feniciai, részint görög hatás alatt állanak, de mindig a kezdetlegesség fokán maradtak, amennyiben a szép formák iránt nem birtak érzékkel, s művészi alkotás helyett torzképeket hoztak létre. Kőből faragott szobor igen kevés maradt fönn, néhány szfinx és oroszlán, mely a sirok bejáratánál állott, továbbá istenségek szobrai, s domboru művek, melyek oltárokat és sirköveket diszítettek. A bronzöntést tehát már a legrégibb időtől fogva nagy tökélylyel üzték. Volsinii etruszk városban Kr. e. 260. nem kevesebb, mint kétezer bronz szobor volt. Ebből azt következtethetjük, hogy a bronzöntés volt egyik legelterjedtebb technikája a szobrászatnak. Etruszk bronz szobrok kisebbek és nagyobbak szép számmal vannak az európai gyüjteményekben, kivált Rómában a vatikáni, és Londonban a britt muzeumban, de ha nem is oly gazdagok, igen érdekes emlékekkel dicsekedhetnek a régi Etruria területén levő olasz városok: Perugia, Cervetri, Conato stb. gyüjteményei. A bronz után az agyagot kedvelte leginkább az etruszk szobrászat. E nembeli fönmaradt művei közül legkiválóbbak az agyag koporsók, melyeknek fedelét a koporsóban nyugvó halottnak életnagyságu, egyik karjára támaszkodó alakja foglalja el. Néha az alakok párosával vannak. Az etruszkok festészetének emlékei a falképek, melyek a földalatti nagyobb sirok kamráinak falait diszítették. Ilyen sirokat Vájban, Cervetriban, Cornetoban, Chinoiban, Valaiban (l. az ábrát),

Etruszk sziklasir Norchia mellett.
Orvietoban és egyebütt kerültek napvilágra. E képek is kezdetlegesek, durvák, valamennyit jellemzi a népnek sajátos hajlama, mely a komor torzképekben leli gyönyörét. Szebb formák csakis a görög művészet hatása alatt keletkeznek. Ekkor, t. i. a Kr. e. XIV. sz. kezdve a képek tárgya is megváltozik, amennyiben a halotti tisztelet ábrázolását a görög mitosz jelenetei váltják föl. Az iparművészet némely ágát nagy tökélyre juttatták az etruszkok. Kivált fémből, jelesül aranyból és bronzból befejezett műveket, ékszereket és egyéb használati eszközöket készitettek. Az etruszk ékszereket nemes formájuknál fogva érdemesnek tartották fölujítani és Olaszországban ma is általános kedveltségnek örvendenek. Az etruszk fémművességnek nevezetes emlékei a bronz szekrénykék és a homorú tükrök, melyeket bevégzett ábrázolások diszítenek. Az etruszk sirokban talált agyag edények nagy számából azelőtt azt következtették, hogy az etruszkok voltak az ó kor legkiválóbb agyagművesei. Ujabban e nézet megváltozott, a mennyiben bebizonyult, hogy a Kr. előtti VIII. századtól az V. századig az etruszkok maguk készítették ugyan kezdetleges edényeiket, a IV-ik századtól kezdve azonban a Görögországból hozott edények voltak divatosak. Az etruszkok saját készítményei azonban a fekete mázos, domboru diszítményü u. n. etruszk-kampániai edények, melyek a III. sz.-ból valók. Az etruszkok a római hatalom alá kerülvén, egyideig még üzték sajátos művészetüket, a romai köztársaság vége felé azonban lassankint beolvadt az a rómaiságba. L. még Caere.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi