Ezüstjodid, jodezüst AgJ. A természetben is nagy ritkán előfordul (Chili). Rendesen ugy készítik, hogy ezüstnitrát oldathoz káliumjodid oldatot elegyítenek, midőn az ezüstjodid sárgás csapadék alakjában leválik. Kristályokban is előállítható. Ugy a mesterséges, mint a természetes E.-kristályok a hatszögü rendszerbe tartoznak. A megolvasztott E. f. s.-a 5,69 (0° -on), a kristályosé 5,67 (14° -on). Érdekes, hogy az E. a megmelegítéskor - a legtöbb testtől eltérően - összehuzódik. A vörösizzás hőmérsékén sárgás-vörös folyadékká megolvad, mely a kihüléskor szennyessárga tömeggé mered meg. Kémiai sajátságaira nézve az ezüstkloridhoz hasonló, ammoniában azonban ugyszólván oldhatatlan. A fény iránt szintén igen érzékeny, ugy hogy fotografiai célokra felhasználható. Daguerre, a fotografia felfedezője olyan rézlapokat használt, amelyek ezüsttel voltak bevonva; e lapokat azután jód gőzének téve ki, azokon igen vékony E. réteg képződött.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.