Fahéjsav
Fahéjsav, cinnamilsav, fenilakrilsav
| C6H5CH: CH.COOH. |
A benzolból levezethető organikus sav. Részben szabad állapotban, részben összetett éterek alakjában különféle balzsamokban és gyantákban fordul elő; igy a perui és tolui balzsamban, a storaxban, a benzoe-gyanta némely féleségében. A storaxból ugy készülhet, hogy azt natronluggal főzzük, amidőn vizben könnyen oldható fahéjsavas natrium képződik. A leszürt oldatot sósavval tultelítve tisztátalan F. válik le. Ezt ammoniumkarbonátoldatban feloldjuk és sósavval, ujból leválasztjuk. A megszárítás után a F.-at ligroinból kristályosítva egészen megtisztíthatjuk. Gyárilag többnyire összetevés utján készül olyformán, hogy acetilkloridot benzaldehiddel 120-130° -ra felhevítenek. A F. forró vizből kritályosítva szintelen tüalaku kristályokból áll, borszeszből rombos pirzmákban kristályosodik. O. p. 133° , f. p. 300° . Hideg vizben kevéssé (3500 sr.-ben), forróban meglehetősen oldódik, borszesz, kloroform és széndiszulfid könnyen oldja. Oxidáló anyagok előbb benzaldehiddé, azután benzoesavvá oxidálják. A fejlődő hidrogén hidrofahéjsavvá alakítja. Vizzel hevítve stirol és széndioxidra bomlik. Nagy számu származékait ismerjük. A F. 1 alju sav; a karboxil csoport hidrogénjét fémmel helyettesítve a F.-sók, v. cinnamilatok keletkeznek. Az alkali fémek F.-sói vizben könnyen oldhatók, az alkali földfémeké nehezen. A nehéz fémek F.-sói oldhatatlanok. Összetett éterei közül a F.-as benziléter (cinnamein) és a F.-as stiriléter (stiracin) a perui s tolubalzsamban, továbbá a storaxban fordulnak elő, mely vegyületektől ered e balzsamok kellemes szaga. A F.-val az atropasav és izoatropasav izomer vegyületek. Az indigo-kék mesterséges előállításához használják.
