Fajum
Fajum, felső-egyiptomi kerület (mudirija) a Nilustól Ny-ra, Baharieh és Farahfrah oázisokat is beleszámítva 1277 km2 művelés alatt álló területtel, (1882) 234591 lak. (1 km2-re 184). F. összenyomott köralaku mélyedés, melyet minden oldalról magaslatok fognak körül s amelyet csak a Libiai-hegyláncot áttörő El-Lahun hegyszoros, ahol a Bahr Juszef foly keresztül, köt össze a Nilussal. E-on a magaslatok meredekek, egyebütt szelid lejtőjüek. F. három különböző magasságu részből áll; a K-i 8 m. magas, a Nilusnak legközelebb eső része fölött; a második, az É-i és Ny-i amannál 7 méterrel mélyebben fekszik; e két részt számos, a Bahr Juszefet tápláló kis csatorna öntözi. A harmadik részt, a nyugatit, az 50 km. hosszu, 7-8 km. széles és mintegy 10 m. mély Birket el-Kerun nevü tó foglalja el. A föld alluvium, amely mésztuffán nyugszik. É-i és Ny-i része a legtermékenyebb; rizs, buza, rozs, len, durra, továbbá indigó, rózsa, datolyapálma, olajfa a főtermékek; a pamut és cukornád még nem adnak bő termést. A házi állatok közül a legtöbb a juh, kevesebb a ló és a teve. Az ipar elég virágzó; különösen sálokat, közönséges posztót, pamutkelméket és keresett rózsaolajat készítenek. Fővárosát, Medinet-el-Fajumot vasut köti össze a Nilus völgyével. F. archeologiai szempontból is igen érdekes. A XII. dinasztiából való XIII. Amenemha király ugyanis a keleti magasabb részt hatalmas, nagy, mintegy 50 km. hosszu töltésekkel, amelyeknek nyomai máig is láthatók, vétette körül, amelyben a Bahr Juszef utján a Nilus fölösleges vizét összegyüjtötték, hogy azután, különösen ha a Nilus áradása nem volt kielégítő, részint a F. alacsonyabb részeit, részint annak környékét, egészen Memfiszig öntözhessék. Ez óriási viztartót Mveretnek, Moerisnek, kopt nyelven flomnak (a. m. tenger, innen a F. név) nevezték. A Moeris-tó K-i szélénél valamivel alantabb épült a hires labirint és ettől csak csekély távolság választotta el Krokodilopoliszt, amelyeknek romjai máig is megmaradtak. Fayum-ban találták 1877-78. azt a hires papirusz-oklevél-gyüjteményt, mely jelenleg Rainer főherceg birtokában van. V. ö. Goldziher cikkét a Budap. Szemlében, 1894 april; Linant de Bellefonds, Mémoire sur le lac Moeris (Alexandria 1843); Brown, The Fajum and Lake Moeris (1892).
