Fasci dei lavortori
Fasci dei lavortori és Fasci degli operai, (olasz, ejtsd: fassi -) szocialista olasz munkásszöv. D.-Olaszország- és Sziciliában, továbbá Szardinia szigetén évtizedek óta gazdasági válsággal küzd a munkás nép. Az előbbi (Bourbon) kormány bünei, a latifundiumok, a kénbányákban alkalmazott munkások nyomora, a káros bérleti viszonyok, a nagy állami és még inkább községi adók, a helyi hatóságok pajtáskodása és a minden téren mutatkozó clique-uralom a különben is szellemileg hátramaradott, éretlen, babonás és amellett szenvedélyes munkás-osztályt a kétségbeesés karjaiba vitte. De Felice-Giuffrida, maga is áldozata a szülővárosában uralkodó protekció-rendszernek, előbb a város kis iparosokból, majd a falusi népből tönkrement kis gazdákból, bérlőkből meg pórokból a megnevezett két társulatot alapította, melyeknek tagjai sok ezerre rugnak, és amelynek vezérei, ugy látszik, külföldi, nevezetesen francia szocialistákkal is összeköttetésben állanak. Eleintén e társulatok csak segélyt és oltalmat akartak nyujtani a bányatulajdonosok és a községi oligarkák tulkapásaival szemben; De Felice és Cipriani a szocialista forradalom medrébe terelték a mozgalmat. A Giolitti-minisztérium a kitörő félben levő válsággal nem törődött, az 1893. dec. kinevezett Crispi-minisztérium ellenben hajlandónak nyilatkozott a szicilaiai nyomor enyhítésére néhány törvényjavaslatot benyujtani. De ez az elhatározás már nem birta a lappangó válság kitörését késleltetni. Dec. havában Sziciliában több helyt anarkikus mozgalmakra jöttek rá, és igy Crispi is, jóllehet előszeretettel viseltetik a sziget (mint szükebb hazája) iránt, kénytelen volt Morra tábornokot korlátlan hatalmu kormánybiztosnak kinevezni és Sziciliában az ostromállapotot kihirdetni (1894 jan. 4.). Erre a F. főnökei kiáltványt tettek közzé, melyben az ontott vérért a kormány és helyi hatóságokat teszik felelőssé, egyuttal azonban a Marx-féle kollektivizmusból folyó követelésekkel állottak elő: a sör- és gabna-adó eltörlése, a gyári- és bányamunkának olyformán való szabályozása, hogy a tiszta jövedelem fele a munkásoknak jusson; a mezei munka és munkadijnak hasonló módon való szabályozása; a kénbányákban dolgozó nők és gyermekek eltiltása a munkától; végül pedig 20 millió lira előlegezése az állam részéről a szükséges intézkedések és költségek fedezésére. A kormány még ugyanaz nap a palermói F. fejét és vezérét. De Felie képviselőt, továbbá a trapani, messzinai és girgentei pártvezéreket is letartóztatta és egyuttal a szigeten állomásozó katonai erőt tetemesen szaporította. Morra tábornok erélyesen járt el hatáskörében, a F.-társulatokat feloszlatta, a Modenából hajón érkező szocialista képviselőket (Agnini és Prampolini) Sziciliából kiutasította, a bankoknál és pénzintézeteknél adósainak pedig két havi moratoriumot adott. Ez intézkedéseknek meg volt az a hatása, hogy Sziciliában a közrend némiképen helyreállott. L.Olaszország. V. ö. Lyka, A siciliai agrárforradalom. Budap. Szemle 1894. márc.
