Fegyelmi eljárás
Fegyelmi eljárás birák s birósági hivatalnokok ellen. Az államhivatalnokok fölött a fegyelmi hatalmat az állam gyakorolja. Törvény a közigazgatási bizottság államhivatalnok tagjaira vonatkozó kivétellel csak a birák s birósági hivatalnokok fölötti fegyelmi hatalom gyakorlását szabályozza, ami a birói önállóság s függetlenség érdekében feltétlenül szükséges is. A F.-ról az 1871. évi VIII. t.-c. intézkedik. Fegyelmi vétséget követ el a törvény szerint a biró v. birósági hivatalnok: a) aki hivatali kötelességét vétkesen, de nem azon bünös célból szegi meg, hogy ezáltal magának v. másnak illetéktelen hasznot szerezzen, v. valakinek jogtalan kárt okozzon; b) ki botrányos magaviselete miatt tisztelete, bizalomra méltatlanná válik. A fegyelmi vétség büntetései: a) rosszalás; b) feddés; c) az évi fizetés egyharmadát meg nem haladó pénzbüntetés; d) hivatalvesztés. Első foku fegyelmi biróságok: 1. a kir. törvényszékek segédszemélyzete s az állandóan alkalmazott szakértők fölött a kir. törvényszék fegyelmi birósága 3 tagból álló tanácsban; 2. az első foku biróságok alelnökei és itélő birái, ügyészei és alügyészei, valamint a kir. itélő táblák segédszemélyzete fölött a kir. itélő tábla fegyelmi birósága öt tagból álló tanácsban; 3. a kir. törvényszékek elnökei, a kir. táblák itélő birái s tanácselnökei, a kir. táblák mellett alkalmazott ügyészek (főügyészek) s helyetteseik, s a m. kir. kuriának segédszemélyzete fölött a kir. kuriának u. n. kisebb fegyelmi birósága. A most megnevezett biróságok itéletei ellen egyfoku felebbezésnek van helye és pedig a kir. törvényszéknek fegyelmi biróságától a kir. tábla fegyelmi biróságához; a kir. táblától a kir. kuria kisebb fegyelmi biróságához. Ez utóbbi ellen a kir. kuria u. n. nagyobb fegyelmi biróságához megy a felebbvitel, melyben a kir. kuria 9 tagu tanácsban határoz. A fegyelmi biróságok minden biróságnál minden év elején sorshuzás utján alakítandók. A kir. táblák elnökei és alelnökei, a kir. kuria elnökei és alelnökei és a korona-ügyész fölött külön fegyelmi biróság, az u. n. kir. és országos legfőbb fegyelmi biróság gyakorolja a fegyelmi hatóságot. Áll 36 rendes és 12 póttagból, s felerészben a főrendiház által minden országgyülésen önkebeléből választott tagokból, felerészben pedig a m. kir. kuria alelnökeiből és biráiból alakíttatik kinevezésök sorrendje szerint. Elnöke a főrendiház elnöke v. másodelnöke, ezek akadályoztatása esetén a felsőház által választott tagok közül az, aki legtöbb szavazatot nyert. Ez a biróság 13 tagu tanácsban itél. A biróság tagjainak névjegyzéke 24 órával a tárgyalás előtt a közvádlóval és a vádlottal közlendő s mindegyiknek jogában áll ugy a főrendiházi, mint a birói tagok közül 6-ot - indoklás nélkül - visszavetni. A biróságnak határozata végérvényes. A közvádló teendőit az illető biróság mellett alkalmazott ügyész (kir. ügyész, kir. főügyész, korona-ügyész) teljesíti. Korona-ügyész elleni F. esetében a vizsgálat befejeztéig az igazságügyminiszter, azontul a fegyelmi biróság nevez ki közvádlót. F. hivatalból nem, csakis vád folytán és pedig vagy a közvádló, vagy magánvádló indítványára, de mindig a közvádló s a vádlott meghallgatása mellett rendelhető el. Vizsgálatnak csak akkor van helye, ha a biróság szükségesnek találja. A F. elrendelése vádhatározattal történik, mely ellen perorvoslatnak helye nincs. Az ügynek érdemleges tárgyalása ugy az első, mint a 2-od foku eljárásban szóbeli és nyilvános. Bizonyos okokból a nyilvánosság kizárható. A tárgyalás a kellően megidézett vádlott meg nem jelenése esetében is megtartandó. A vádlott ügyvéd segélyével élhet. Az elitélt vádlott ellen a károsított félnek kártérítési kereshetősége is megállapítandó, de csak anniyban, amennyiben a kár a törvényben meghatározott perorvoslatokkal nem volt elhárítható. A kereshetőség megállapítása esetében a kártérítési kereset a polg. biróságnál jogvesztés terhe mellett 30 nap alatt beadandó. A kereshetőségnek megállapítása nélkül kártérítési keresetet indítani nem lehet. A vádlott felmentése esetében a magánvádló, ha feljelentése rosszhiszemünek bizonyul, szabadságvesztés büntetésre átváltoztatható 500 frtig terjedhető pénzbüntetésben marasztalandó, melyért, ha a féltől irásban nyert utasítást felmutatni nem képes, az ügyvéd felelős. Csekélyebb rendetlenkedések esetében F. mellőzésével elnöki megintésnek van helye. A megintés előtt az illető nyilatkozatra felhivandó. A megintés irásban történik; a megintett az ellen orvoslásért a fegyelmi birósághoz folyamodhatik.
F. ügyvédek és közjegyzők ellen.
A fegyelmi vétségek esetében a fegyelmi hatóságot ügyvédek fölött első fokban az ügyvédi kamara fegyelmi birósága - mely az elnökön kivül négy tagból áll -, másodfokban a kir. kuria fegyelmi birósága; közjegyzők fölött első fokban a kir. törvényszéki elnöknek elnöklete alatt a törvényszék két birói tagból s a közjegyzői kamara két tagjából alakult fegyelmi biróság; másodfokban a kir. kuria fegyelmi birósága gyakorolja. A közvádló teendőit kir. közjegyzők elleni eljárás esetében a fegyelmi biróság székhelyén alkalmazott kir. ügyész; ügyvédek elleni eljárás esetében az ügyvédi kamara ügyésze gyakorolja, a királyi ügyészt azonban a kamara ügyészével konkuráló vád-jog megilleti. Az eljárás csak vád alapján rendelhető el. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. Az ügyvédek elleni ügyekben azzal a kivétellel mégis, hogy itt a felebbviteli fegyelmi biróság a felterjesztett fegyelmi iratok alapján határoz. Az ügyvédek fölött az ügyvédi kart megillető fegyelmi hatalom teljes autonomiájának elsimerése s az állam által részben magának fentartott fegyelmi hatalom elejtése (másodfokban a kir. kuria illetősége s a kir. ügyésznek konkurráló vádjoga) a karnak régi, jogosult kivánságát képezi. Fegyelmi vétséget követ el általában a) azon ügyvéd, közjegyző és közjegyzői helyettes, aki hivatásával, illetve hivatalával járó kötelességeit, s az ügyvédi, illetve közjegyzői törvény rendeleteit szándékosan vagy vétkesen, de nem azon bünös célból szegi meg, hogy ezáltal magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon; b) az ügyvédi, illetve közjegyzői kar becsületét s tekintélyét sértő magaviselet. Ezen általános meghatározáson kivül a törvény felsorolja azokat az eseteket, amelyek különösen fegyelmi vétségeknek tekintendők. A fegyelmi vétség büntetései: ügyvédeknél: irásbeli feddés, pénzbirság 50 frttól 500 frtig, egy évig terjedhető felfüggesztés, az ügyvédségtől való elmozdítás. Közjegyzőknél s helyetteseiknél: irásbeli feddés, pénzbirság 50 forinttól 1000 frtig, elmozdítás (az 1874: XXXV. t.-cikk által büntetésül megállapított felfüggesztést az 1886: VII. t.-c. mellőzte); közjegyzői jelölteknél:irásbeli feddés, pénzbüntetés 5-100 frtig. 1 évig terjedhető felfüggesztés a közjegyzői gyakorlattól, a lajstromból való kitörlés, annak kimondásával, hogy a jelölt 5 év alatt a lajstromba fel nem vehető, illetve 5 évig közjegyzővé ki nem nevezhető. A büntetés iránt a fegyelmi biróság belátása szerint határoz; közjegyzők ellen azonban az elmozdítás csak a törvény által meghatározott esetekben állapítható meg. A fegyelmi hatalom gyakorlásáról részletesen az 1874. XXXIV. t.-c. (ügyvédi rendtartás), illetve a kir. közjegyzőkről szóló 1874. XXXV. és azt módosító 1886. VII. t.-c. intézkednek.
F. törvényhatósági és községi tisztviselők ellen.
Az elsőt az 1876. VI. és VII., az utóbbit az 1866. XXII. t.-c. szabályozza. A törvényhatósági tisztviselő ellen F.-nak van helye: a) ha hivatalos kötelességeit megsérti, vagy azok teljesítésére képtelennek bizonyul; b) ha botrányt okozó erkölcstelen életet él, vagy ilynemü kihágást elkövet. Elrendelésére a közgyülés, a főispán, a közigazgatási bizottság, az alispán, ill. a polgármester; azok ellen a tisztviselők ellen, akik a közigazgatási bizottság tagjai, csak ez, vagy a közgyülés van első sorban hivatva, de ezeken kivül elrendelheti a belügyminiszter, sőt a főispán meghallgatásával a többi miniszter is, midőn a kötelességsértés tárcájához tartozó teendőkre vonatkozik. A közvádat a tiszti ügyész képviseli. Fegyelmi biróságok azokra a tisztviselőkre nézve, akik a a közigazgatási bizottság tagjai, első fokban ennek a bizottságnak fegyelmi választmánya, másodfokban a belügyminiszter; a többi tisztviselők ellen, ha a vétség csak dorgálást v. 50 frtot meg nem haladó pénzbüntetést von maga után, első fokban az alispán, másodfokban a közigazgatási bizottság, eltérő határozatok esetében harmadfokban a belügyminiszter. Sulyosabb vétség esetében első fokban a közigazgatási bizottság, másodfokban a belügyminiszter. Fegyelmi büntetések: a) dorgálás v. 50 frtig terjedhető birság; b) 500 frtig terjedhető birság . hivatalvesztés. Községi tisztviselőre nézve F.-nak szinte a fennebb említett esetekben, azokon felül pedig a törvény határozott rendelkezése szerint akkor van helye, ha helyben nem hagyott vagy megmásított olyan határozatot v. szabályrendeletet hajt végre, mely felsőbb jóváhagyás nélkül végre nem hajtható. Elrendelésre hivatva van: kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, az alispán, a közigazgatási bizottság, a törvényhatósági közgyülés és a főispán; rendezett tanácsu városokban ugyanezek, a főszolgabirónak kivételével és a képviselő-testület, az elsóbbrendü tisztviselők ellen a polgármester is. Fegyelmi büntetések, dorgálás, pénzbüntetés és hivatalvesztés, kisebb foku hanyagság, engedetlenség eseteiben a törvény által meghatározott hivatali főnökök 10 frtig terjedhető pénzbüntetést alkalmazhatnak.
F. a katonaságnál.
A fegyelem fentarthatása végett az előljárók azon hatalommal vannak felruházva, hogy bebizonyított büntetendő cselekedetek vagy mulasztások miatt alárendeltjeikre bizonyos, a szolgálati szabályzat által megállapított fenyítéseket rójjanak. Ezen hatalom, melylyel bizonyos, a szolgálati szabály által megjelölt esetekben a fenyítések enyhítésének vagy teljes elengedésének joga is össze van kötve, a büntető birói hatalommal szemben fegyelmi fenyítő hatalomnak neveztetik. Hadi erőinknél a következő fegyelmi fenyítések alkalmazhatók: Tisztek irányában: egyszerü vagy szigoru megfeddés, vagy a kihallgatásnál vagy irásban, és 30 napig kiterjeszthető állomás- és szobafogság. Hadapródok és őrmesterek irányában: megfeddés, egyszerü és szigoru, a takarodón tul való kimaradás-kedvezménynek 30 napig terjedhető megvonása és 30 napig kiterjeszthető azon kötelezettség, hogy a takarodó előtt a laktanyába visszatérjen, továbbá 30 napig terjedhető szobafogság vagy egyszerü fogság, és végre lefokozás előbb felvett vegintési jegyzőknyv alapján. Szakaszvezetők és ezeknél alantasabb legénység irányában: megfeddés a kihallgatásnál, a takarodó előtti hazatérés (30 napig), a takarodón tuli kimaradhatás kedvezményének megvonása (30 napig), az illetékek fölötti szabad rendelkezésnek korlátozása (30 napig), szigorított fogság (30 napig) s magánfogság (21 napig); ezen fenyítéseken kivül a rendfokozat nélküli legénység iráyában alkalmazható még: mindennapi megjelenés a kihallgatásnál (legfölebb 8-szor), nehezebb munkákra való alkalmazás (legfölebb 30 napon át és istállóőrnek fenyítésül legfölebb 15-ször), 2 órai megkötözés és végre szigoru fogság (15 napig). Altisztek és őrvezetők megintési jegyzőkönyv alapján lefokozhatók.
