Fergana

Full text search

Fergana, az egykori Khokand khánság, jelenleg orosz Turkesztán tartománya Zerafsan, Szir-Darja, Szemirjecsinszk, Kasgaria és a független Pamir közt, 92342 km2 területtel, (1891) 804949 lak. (1 km2-re 8,7). Minden oldalról hegyek környékezik, kivéve Ny-on azon medencét, amelyen a Szir-Darja középső folyása van, s a mely F. magvát alkotja. E hegyek É-on Csotkal nevet viselnek, közép magasságuak s az Ala-Tauhoz csatlakoznak. D-en azonban, ahol Lai-Tagnak hivják s a Tien-San folytatásai, 4-5000 m. magasra emelkednek. A Szir-Darja az északi hegylánc áttörése után lép a F.-i medencébe Narin néven; Namangan közelében fölveszi a Kara-Darját, ezenkivül az Usszun-Achmedet, a Kasszan-Szut; egyéb folyók: az Iszkidsan, az Iszfairan, a Sakimardan, a Szok és az Iszfara. Mindezen folyók nagyobb részének vizét öntözésre használják fel és igy a földet termékenynyé teszik. Az öntöző csatornák különösen jelentékenyek a Szir balpartján Bis-Ariktól Osig; a jobb parton a Narin és a Kara-Darja közt, amely rész Turkesztán legtermékenyebb földje, az Iszfara és Szok meg Uadil közt, amelyet Ravat és Baimak közt egy köves puszta szakít meg, végre a hegyek közt É-on, K-en és D-en egy harmadik öv gazdag buja legelőkben. E termékeny részeket kopár, sok helyen köves vagy homokos puszták választják el egymástól és csak a folyók völgyei, amelyeket gazdag növényzet takar, füzik össze. A három nagy néptörzs, amelyek F. birtokában osztoznak, e három termékeny részt tartja elfoglalva; az elsőn a szártok és öszbégek, a másodikon a tadsikok és a harmadikon a kara-kirgizek élnek. A kirgiz-kaizakok, a kara-kalpakok, a turukok, a lulik és maszangok részben a Szir-Darja parjain nomadizálnak. F. éghajlata nagyobbára nagy különbségeket tüntet föl; a nyár forró; Margalinban a hőség gyakran 40°-ra emelkedik föl az árnyékban; Andidsan és Namangan mérsékelt éghajlatnak örvendenek; Osban pedig csaknem örökös a tavasz; a Garmszal, a Szir völgyének forró szele, ott nem érezhető. A homokos és köves területeken a nyár különösen forró és a szélviharok gyakoriak; télen ennek dacára a hideg dermesztő és a hőmérő -22, sőt -25°-ra is leszáll. A hegyeken a forróság nem oly nagy, de a hideg dermesztő; legzordabb az Alai felső völgye és a Kara-Kul medencéje. A növényzet az egyes tájak szerint változik. A Szir partjait nagyobbára magas fü takarja, az öntözött vidékeken nagy számmal vannak a nemes és déli gyümölcsök, kitünő szőlő- és dinnyefélék; a gabonanemüeken kivül termesztenek rizst, kukoricát, pamutot, sorghum vulgarist; a köves és homokos puszták kopárak; a havasi növényzet a magasabb hegyeken él; az É-i részeken nagy kiterjedésüek a fenyőerdők is. A szántóföldek 660000 ha-t, (9%), a legelők 3300000 (44,8%), a puszták pedig 3410000 ha-t (46,2%) foglalnak el. Az állattenyésztésre az éghajlat és a nagy kiterjedésü legelők igen alkalmasak; a házi állatok erősek és igen jó munkabirók. Kosztenko szerint van 38294 teve, 213760 ló, 220717 szarvasmarha és 1260000 juh; azonkivül tartanak szamarakat, kecskéket és ujabban az orosz kormány ösztönzésére a selyemhernyó-tenyésztés ujra jobban kezd elterjedni. Értékes ásványokban a hegyek igen gazdagok; ólom- és vasércek, kőszén, ametiszt, ezüst ércek, Andidsán kerületben pedig kitünő minőségü nafta található. A házi ipar a legszükségesebb ruházati iparcikkek előállítására szorítkozik. A tartomány 5 kerületre oszlik; ezek: Kokand, Andidsan, Margilan, Namangan és Os. A nagyobb helységeket szekérutak kötik össze; a főváros Kokand, nagyobb helységek még Namangan, Andidsan, Os, Gulcsa, Margitan, Uszkend és Ucs-Kurgan. - F. a régi görögök Szogdianajának É-i részét alkotta; az ujkorban Kokand (l.o.) néven Közép-Ázsiában jelentékeny szerepet játszott. 1876. az oroszok elfoglalták és 1891. a Pamirnak tőle D-re fekvő részeit szintén megszállották, ami ellen Anglia és Kina tiltakoztak ugyan, de látható hatás nélkül. V. ö. Fedsenko, Reise in Kokan. Pet. Mitth. 1871.; Mitchell, F. Geogr. Magazine 1876.; Schuyler, Turkistan 1876.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi