Foucault-féle ingakisérlet. Egy szilárd pont körül forogható inga tehetetlenségénél fogva lengési sikjának irányát a térben változatlanul megtartja. Ilyen inga lengési sikja tehát a föld forgásában nem vesz részt, ami oly módon fog a földdel együtt forgó észlelőnek jelentkezni, hogy az inga lengési sikja a föld forgásával ellenkező irányban elforog, tehát az észlelő felé lengő inga lengési sikja balra fog forogni. Ha az inga a sarkon van felállítva, akkor a lengési sik forgásának sebessége éppen akkora, mint a föld forgásának szögsebessége; tehát 24 óra alatt egyszer teljesen körülforog. Ha ezen szögsebesség ω, akkor φ földrajzi szélesség alatt a szögsebesség ω. sinφ. Az egyenlítőn tehát a lengési sik éppen nem forog. A kisérletet először Foucault (l. o.) ejtette meg 1850 . Kisérletét később a párisi Pantheonban 57 m. hosszu ingával ismételte. Ezen kisérlet annak idején nagy feltünést keltett; a Föld forgásának első direkt bizonyítása volt. Szombathelyen a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyülése alkalmából Kuncz Adolt és Gothard Jenő mutatták be a F.-et.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.