Frangipani
Frangipani (ejtsd: fransipani), római család, mely eredetét a római császárok korában virágzott Aniciusok családjára vezette fel; oklevelekben azonban csak 1014. fordul elő F. Leo személyében, mely idő óta Olaszország, de különösen Róma város történetében elsőrangu szerept játszott, még pedig többnyire a ghibellinpárti nemesi családok sorában. Az olasz F. főbb tagjai: F. Cenci, ki a ghibellin-párt közreműködése nélkül trónra jutott II. Gelasius pápát fogságra vetette, később pedig V. Henrik császárral kezet fogva, VIII. Gergely ellenpápának utját egyengette. A Henrik távozása után Rómába visszatérő Gelasiust pedig másodizben is kiüzte a városból. - II. Honorius pápát ellenben éppen a F. család segítette a trónra. A II. Ince és II. Anaklet pápa között kitört viszályban a császárpárti Incét támogatták. Midőn Rőtszakállu Frigyes császár 1167. erőszakkal nyomult be az örök városba, a F. család szakított multjával és III. Sándor pápa táborába szegődött. A II. Frigyes és a pápák között kitört élet-halálharcban azonban megint a császári zászlót lobogtatták. Frigyes halála után (1250) a pápák Tarentet ruházták a családra és Sicilián is igértek nekik birtokokat. Ezzel a maguk részére nyerték, nevezetesen F. Jánost, ki a tagliacozzoi csatatérről Asturia tengerparti kastélyba menekült Konradino-t, a Hohenstaufok utolsó sarját, Anjou Károly fenyegetéseire hallgatván, neki kiszolgáltatta (1268), ki azután Konradinot Nápoly piacán lefejeztette. E szolgálata fejében Károly Jánosnak Nápoly vidékén nagy birtokokat adományozott, mire ez Rómából véglegesen Nápolyba költözött, hol külön ágat alapított.
